|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 38 találat | lapozás: 1-30 | 31-38 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tamás Gábor 1999. szeptember 11.A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2001. december 6.Színházi vita. Balogh Péter kolozsváriként, hajdani színházrajongóként, magyar vállalkozóként szólt hozzá a színházi vitához. Nem ért egyet Tompa Gábor igazgató lekezelésével, amikor például Tamás Gáborra, az ő teltházas kolozsvári előadásaira gondol. Járt itt Koós János, Nagy Bandó András, Nagy Natália, Korda György, Balázs Klári is, mind zsúfolt ház előtt léptek föl. Őket Balogh Péter cége, alapítványa /Tonic Média Alapítvány/ hívta meg Kolozsvárra, mert kell a közönségnek másfajta szórakozás is. - A kolozsvári színház - a mi színházunk, a mindnyájunké, hangsúlyozta. A mostani vitában sem bántotta senki a színészeket. A Tonic Média Alapítvány felmérése is mutatja: mindenki elégedetlen a műsorpolitikával, szükségesek a népszínművek, a kabarék is. Balogh Péter azon gondolkodik, hogy az elbocsátott színészeket fel kellene vállalni, segíteni őket, mert megérdemlik. /Balogh Péter: Díjazni tudnám... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. március 7.Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2006. február 20.A 44 éves Molnos Zoltán székelyudvarhelyi szürrealista festő rendszeresen három helyen állít ki, Székelyudvarhelyen, Bukarestben és Stockholmban. Molnos idén is meghívást kapott a svéd Képzőművészeti Egyesülettől egy januári, stockholmi tárlatra. A svéd–magyar énekes, Tamás Gábor bátyja, György a svédországi egyetemes magyar képzőművészeket bemutató egyesületnek a lelke. A svéd közönség kedvenc januári magyar alkotása a Csíkszeredában élő, kolozsvári születésű Tompos Opra Ágota Főnixmadár című festménye lett. /Máthé László Ferenc: Hazai szürreál Stockholmban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./2008. augusztus 11.Így van ez már harmincegy éve: augusztus második szombatján kezdődik az árcsói fazekasvásár. Az időpontot országhatárokon túl is számon tartják, a kétnapos rendezvényre messzi távolból is rendszeresen idelátogatnak a vendégek, az elszármazottak, 1990 óta pedig a testvértelepülések küldöttségei is. Idén ünneplik Korond fennállásának 675. évfordulóját, ami egyben azt is jelentheti, hogy az a korondi fazekasság fennállásának évfordulója is. Az évforduló előtt tisztelegtek a Firtos Művelődési Egylet kiállítótermében megnyílt, a 675 éves Korond témájú képzőművészeti kiállítással is. A hagyományokhoz hűen a vásárnyitót követően a Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja lépett fel, este több mint ezren voltak kíváncsiak a közkedvelt Tamás Gábor koncertjére. Nem maradhatott el az Ambrus Lajos által szerkesztett Hazanéző folyóirat hagyományos száma sem. Ez alkalommal korondi születésű, illetve Korondhoz kötődő írók, költők, képzőművészek és szakírók (Páll Lajos, Benczédi Sándor, Ambrus Lajos, Bíró Á. Zoltán, Bölöni Domokos és mások) antológiáját ajánlja az érdeklődőknek az igényes összeállítás. /Hecser Zoltán: Árcsói Fazekasvásár – Sokadalom a javából. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./2008. szeptember 22.Ismét kedvencének tapsolhatott a közönség szeptember 19-én: Tamás Gábor, a népszerű, kolozsvári születésű, de Svédországban élő könnyűzene-énekest teltház fogadta a Magyar Operában. A 60. születésnapját és színpadra kerülésének 50. évfordulóját ünneplő művész ezúttal is elbűvölte rajongóit. A közönség lelkesen énekelte vele együtt a jól ismert dalokat, de az újabb szerzeményeket is elismeréssel fogadta. Az énekes megígérte: visszatér még szülővárosába, Kolozsvárra. /(sbá): Vastapsot kapott Tamás Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2009. október 1.Demény Péter nem szereti „sem a két világháború közötti magyar filmeket, sem Tamás Gábor könnyes slágereit. Készül a fasizmus és közben jávorpáloznak a népek; réges-régen megváltozott a világ, de a rádió és a televízió még mindig azt búgja, gyere velem a Hargitára. Mikor már rég nem kényszer kisebbséginek lenni s úgy élni, mint valami elnyomottak, mikor már élhetnénk úgy, mintha emberek lennénk, mi még mindig szenvedünk, pusztulunk-veszünk, nekünk még mindig potyognak a könnyeink. ” Eddig azt hitte, „az valami sajátosan magyar előítélet és fafejűség, hogy egy jelentős alkotó csupa tisztaság, ártatlanság és töretlen hátgerinc. Petőfitől Sütő Andrásig sokakról nem tudjuk elfogadni, hogy ők is emberek voltak”. /Demény Péter: Sugárzóna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./2009. november 3.November 14. és 18. között Déván, Nagyszebenben, Aradon és Temesváron koncertezik Tamás Gábor erdélyi származású könnyűzenész. Több mint három évtizede telepedett le Svédországban, és ezalatt a világ szinte minden pontján koncertezett, 1989 óta rendszeresen járja az erdélyi településeket is. Az említett négy városban még sosem koncertezett, a magyar szórványvidékeken koncertezni küldetést jelent a számára. Tamás Gábor 1976-ban döntötte el, hogy elhagyja szülőföldjét. Első gyermekkori traumája volt, hogy a kolozsvári zeneiskola Chisu Leontin nevű – soviniszta és magyargyűlölő – igazgatója kirúgta őt az intézetből, pedig a tehetsége alapján jogosult lett volna ott tanulni. Később bekerült a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumba. Következtek a sikeres évek, amikor 1968 és 1975 között minden könnyűzenei fesztivált, amelyen részt vett, megnyert, majd a bukaresti tévé és rádió magyar adásának lett a zenei szerkesztője. Megtagadta a Ceausescu-rendszert éltető hazafias dalok tolmácsolását, ezért eltiltották a szerepléstől. Lehetősége adódott, hogy külföldre távozzon mint énekes. 1994-ben visszatérte Erdélybe egy 16 várost magába foglaló koncertturnéra, és olyan fogadtatásban volt része, amelyet soha nem fog elfeledni! Teltházak, vastaps, éljenzés. Azóta kétévente jön, a siker egyre nagyobb. Sepsiszentgyörgyön tavalyelőtt 34 ezer ember énekelte a dalait a téren. Ez a fogadtatás szülte az olyan szerzeményeit, mint a Gyere velem a Hargitára, vagy az Ó, Erdély, szép hazám. Megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet. Tamás Gábor koncertet koncert után szervez, Erdőszentgyörgytől Amerikáig, Ausztráliáig. Legfontosabb feladatának tartja az utóbbi években ellátogatni olyan helyekre, ahol a magyarság már „alig létezik”, hiszen bennük kell tartani igazán a lelket. Ezért adta mostani koncertturnéjának az Együtt címet. Tamás Gábor /sz. Kolozsvár, 1948. máj. 31./ klasszikus zenét tanult, énekelt a magyar és a román opera gyermekkórusában, 1970-től csak könnyűzenei énekes, a romániai magyar könnyűzenei műfaj egyik megteremtője. /Pataky Lehel Zsolt: Meghálálni a közönség szeretetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./2009. november 16.Pezsgő kulturális élet volt a hét végén a Hunyad megyei magyarság körében: Déván Tamás Gábor koncertezett, Marosillyén a Zsil völgyében magyar kulturális napok zajlottak, Vajdahunyadon reneszánsz-fesztiválra került sor. A kétnapos rendezvénysorozat november 13-án kezdődött a Hunyadiak kastélyában, ahol a Huniadi Cantores korabeli zenés előadása után a hunyadi lovagok léptek fel, a lovagok kardjai, a bemutatott csatajelenetek a gyerekeket kápráztatták el. Másnap a Magyar Ház szűknek bizonyult a gyerekeknek szervezett programra. Mátyás király apródjai – vagyis a vajdahunyadi magyar iskola diákjai – előadásokat, színdarabokat mutattak be. Mátyás Király udvara címen Kiss Mihály tanító és a helyi magyar civilszervezetek szervezésében gazdag programot ajánlottak a vajdahunyadi és csernakeresztúri gyerekeknek. /Chirmiciu András: Reneszánsz-fesztivál Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2010. november 30.Boldog, amiért hazahozhatta a Duna GálátHivatása a magyarság összetartása Aradon, a szombaton megszervezett Duna Gála előadást követően a házigazda-énekessel, Tamás Gáborral a közönség egyes tagjai részéről igényelt közös fotóztatás, autogramadás után sikerült röviden elbeszélgetnünk. – Mit jelent az Ön számára újra itthon, a szülőföldjén énekelni? – Nagyos sokat. Most a koncert után nagyon nehéz az érzéseimről beszélnem. Miután erdélyi fiúként bejártam a fél világot, megadatott nekem a nagy megtiszteltetés, hogy ilyen kaliberű sztárokat barátokként meghívjak a szülőföldemen szervezett turnéra. A Nagyszebenbe és Aradra szóló meghívást a sztárok örömmel fogadták. Külön boldogság számomra, hogy miután ilyen fergeteges sikert arattak, ők köszönték meg nekem a meghívásukat. Ez számomra nagy megtiszteltetés. – Miért éppen két szórványtelepülésen óhajtott a sztárokkal koncertezni? – Ha valakinek szüksége van a magyar szóra és muzsikára, a dalra, az biztosan a szórványmagyarság. Olyasmi vezérelt ide, ami tulajdonképpen egész életemet és pályámat meghatározta, az összetartozásunknak az erősítése. Az, hogy így, szétszaggatva is egyetlen lelki haza gyermekei, egymástól függő és egymásért felelős magyarok vagyunk. Szerintem Aradon úgy volt együtt ma a magyarság, hogy innen mindenki boldogan ment el. Itt egy rossz gondolat nem hagyta el senkinek a szívét, a lelkét, mindenki jól érezte magát. Arra kértem a ma este egybegyűlt magyarokat, hogy tartsanak össze, mert csak így tudunk megmaradni. Szeressük egymást és vigyük magunkkal ezt a csodálatos hangulatot, amelyik a mi családias együttlétünkről tett tanúbizonyságot… – Remélem, tudja: adós maradt nekünk a Donáth úti orgonákkal… – Majd egy másik alkalommal, hiszen mindenre nem kerülhet sor. Most vendégeim voltak, akik nagyon fontosak számomra. Házigazdaként elsősorban az ő dalaik elhangzását kellett szorgalmaznom. Arra kérem, írja meg, mit jelentett az erdélyi magyarok számára a Tamás Gábor által szervezett felejthetetlen koncert… – Valóban az volt. De mit jelent magyar szívvel élni Nyugaton? – Tulajdonképpen soha nem vágtam el a szülőfölddel összekötő köldökzsinórt. Mióta az állampolgárságot megkaptam, évente legalább egyszer hazajöttem, az utóbbi időben azonban szinte havonta itthon vagyok. Hála Istennek, ma már nem érződik a távolság. Stockholmban repülőre ülök, két óra alatt Budapesten vagyok, ahonnan néhány órás autózás után hazaérek, Erdélybe. Ausztráliától Amerikáig, Skandináviától Erdélyig járom a világot. Úgy érzem, nekem ez a feladatom, hogy a magyarságot összetartsam, s e felemelő hivatásnak sikerrel teszek eleget. – Mikor számíthatunk a Duna Gála következő erdélyi sorozatára? – Azt most nem tudom, de a Duna Gála minden hónap utolsó szombatján a Duna Televízió képernyőjén, erdélyi idő szerint 20 órától megtekinthető. Jelenlegi körutunk célja bejárni a Kárpát-medence magyarlakta településeit. A dél-erdélyi előadásokat követően az anyaországban folytatjuk, majd következnek az elszakított területek települései. Az volt a vágyam, hogy a Duna Gálát Erdélybe is elhozhassam, ami megvalósult, ezért végtelenül boldog vagyok. – Köszönöm a beszélgetést. Balta János, Nyugati Jelen (Arad) 2011. július 8.Világtalálkozó Verőcén (Erdélyország az én hazám)Idén ötödik alkalommal nyitja meg kapuit az Erdélyország az én hazám világtalálkozó Verőcén, a Csattogó-völgyben. A július 8. és 10. között zajló találkozó olyan kiemelt témákkal foglalkozik, mint például a Székelyföldért Társaság által szervezett autonómia-fórum. A tanácskozásra meghívták az anyaországi és erdélyi pártok képviselőit, hogy fejtsék ki véleményüket a székelyföldi önrendelkezéssel kapcsolatban. Részvételi szándékát eddig Bíró Zsolt (Székely Nemzeti Tanács), Kalmár Ferenc (KDNP), Potápi Árpád (Fidesz), Szabó Vilmos (MSZP), dr. Gaudi Nagy Tamás (Jobbik), dr. Dorosz Dávid és Berze Márton (LMP), valamint Szász Jenő (MPP) jelezte. A szervezők bíznak benne, hogy az RMDSZ és az alakulófélben lévő EMNP részéről is elfogadják a meghívást, és megtisztelik jelenlétükkel a fórumot. A fesztivál másik kiemelt témája a magyarországi és erdélyi unitárius egyház egyesülése, amelyet az unitárius hívek országunk szétszabdalása óta áhítanak. Az unitárius egyház jövőjéről Balázsi László megbízott püspök-főjegyző tart előadást. A vasárnapi ökumenikus istentiszteletet követően megemlékeznek a bukovinai székelyek áttelepülésének 70. évfordulójáról. Ezt követően a Csángó Keresztszülők Egyesületének képviselői mutatják be a tiszteletre méltó mozgalmat, amelyet a csángóföldi magyar oktatásért folytatnak. A keresztszülők által támogatott gyermekek társaságában fellép például Petrás Mária népdalénekes-keramikusművész. Izgalmas helyszínnek ígérkezik a Litea-könyvsátor. Szombaton bemutatják Margittai Gábor szórványmagyarságról írt kötetét, a Trianoni menyecskét, de elkalandoznak az erdélyi magyar irodalom legendás helyszíneire is: Kolozsvárra Szász István Tas a Hitelről írt kötete által, Marosvécsre a Helikon Alapítvány bemutatkozásával, illetve Nagyváradra a Holnaposok révén. Vasárnap Böjte Csaba testvérrel találkozhatnak az érdeklődők, aki ökumenikus szentmisére várja a híveket Nagy Árpád református és Balázsi László unitárius püspökkel együtt. Csaba atya a rendezvényen dedikálja legújabb műveit, de a Csattogó-völgybe várják Kányádi Sándor költőt is. A felhőtlenebb, de komoly szórakozás ígéretével hirdetik meg a Ki tud többet Erdélyről? vetélkedőt, melyet az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületének lelkes csapata szervez Csíki András elnök vezetésével. A Székelyföldért Társaság – mely július 4-én hivatalosan is bejelentette megalakulását – meghirdette a II. Székelyföldért Labdarúgótornát. Minden este koncerttel zárul. A pénteki főszereplő a sokak által várt Bikini, szombaton délután a Swetter zenekar, este pedig Tamás Gábor lép fel a nagyszínpadon. Vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja a programsorozatot. Frigyesy Ágnes. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. július 12.Nagy sikert aratott Verőcén a NyárádmenteHétvégén tartották meg a magyarországi Verőcén az erdélyiek és Erdélyből elszármazottak ötödik világtalálkozóját. Az új elképzelésekkel és szervezőkkel indult nyári fesztivál idei díszvendége a Nyárád mente volt. Az elmúlt hétvégén a Duna-kanyarban, a Vác melletti Verőcén került megrendezésre immár ötödik alkalommal Erdély szerelmeseinek világtalálkozója. Az Erdélyország az én hazám címet viselő nyári fesztivál célja az erdélyiek és az Erdélyből elszármazottak találkozója, az erdélyiség érzésének átélése. Az idei találkozó bőséges programajánlatában érdekes és figyelemfelkeltő kérdések is felvetődtek, mint az erdélyi autonómiatörekvések, a népességcsökkenés, a falu- és nemzetrombolás, valamint a moldovai csángók helyzete. Magyar kultúra és együttlét A Csattogó-völgyben három napon át zajlott a fesztivál. Több helyszínen léptek fel művészek, néptáncosok, előadások és kiállítások sokasága kínált mindenkinek tartalmas szórakozási és ismeretgyűjtési lehetőséget. Mintegy kéttucatnyi sátorban kínáltak erdélyi és magyar portékákat: fűzött gyöngy ékszereket, népviseleti ruházatot, bőrdíszműveket, tűzzománc alkotásokat, népi hangszereket, faragott és kerámia tárgyakat, de bőven akadt válogatnivaló az édességek, könyvstandok, pólók és zászlók között is. Két színpadon, sátrakban, termekben folytak az előadások, kiállítások, fellépések, vetélkedők a magyar kultúra szinte minden területén: irodalom, népzene és néptánc, könyvbemutató, művészeti kiállítások, magyarságismeret, vallás, közoktatás. Reggeltől késő estig szólt a zene, táncházat, sportrendezvényeket, kirándulásokat, koncerteket egyaránt kínáltak a látogatóknak. Bemutatkozott a Nyárád mente is Az idei rendezvény díszvendége a Nyárád mente volt. Számukra külön sátorban biztosítottak bemutatkozási lehetőséget, amellyel élni is tudtak a meghívottak: a Nyárádmente Kistérségi Társulat szervezésében mintegy félszázan utaztak a fesztiválra. Agyagszobrokat, szalmakalapot és –díszeket, faragott tárgyakat, szőtteseket, varrottasokat, faragott székely kaput és népviseletet egyaránt kiállítottak, de az érdeklődőknek szőnyegszövést, fafaragást, gyékény- és háncsfonást, valamint citerazenét is oktattak. A Ki tud többet Erdélyről című vetélkedőt is a Nyárád mentiek háromfős csapata nyerte meg, de a nagyszínpadi bemutatkozásuk is ragyogóan sikerült. A Bekecs néptáncegyüttes szombat este Nyárád menti, vajdaszentiványi, kalotaszegi és cigány táncokkal lépett fel, és olyan fergeteges és osztatlan sikert aratott, amelyet az utána következő Tamás Gábor koncert sem tudott felülmúlni. A siker vasárnapi fellépésükön sem maradt el, a közönség ekkor is hatalmas tapsviharral jutalmazta a bemutatott nyárádselyei és mezőségi táncokat. A hallgatóság jól szórakozott Gyepesi László előadásain is, aki Szélyes Sándor monológjaiból adott elő többször is a színpadokon. Híd szerepe lesz A fesztivál szervezését idéntől a nyárádmenti gyökerekkel rendelkező Ilyés Tamás és Emese vették át, akik a Nyárád mente egyik legszebb turisztikai infrastruktúráját, a Pásztortűz panziót is működtetik. Ilyés Emese szerint szinte egyértelmű, hogy idén ezt a tájegységet hívták meg, de a következőkben mások is számíthatnak bemutatkozási lehetőségre. Úgy érzi, a kezdeti lépések jól sikerültek, jövőre pedig minél több jelentkezőre számítanak. Céljuk, hogy rádöbbenjenek az elszármazott erdélyiek, hogy bőven van még tennivaló a szülőföldön, a rendezvénynek pedig híd szerepet szántak a nemzetrészek között. Ami a Nyárád mentiek bemutatkozását illeti, a szervező házaspár szerint bombasiker volt. Gligor Róbert László. Székelyhon.ro 2011. július 29.Sarmaság a két arcú községAz Ady hepehupás, vén Szilágyságához való közeledésre még nem sok jel utal, mindössze hosszan elnyúló, észrevétlen emelkedők láttatják, hogy véget ért az Alföld síkja. Nagyvárad irányából rendszerint Szilágysomlyón át vezet az út Sarmaságra, de mi letérünk a Báthoriak, majd Károlyiak szép kastélyát rejtő Bályoknál, amely az „aranykorban” Ceauşescu, manapság a gazdasági elit vadászatairól vált inkább hírhedtté, mint híressé. Kémeren és Kárásztelken vezet át a részben aszfaltos, részben kaviccsal szórt kanyargós, legelők ölelte út, amelyet Szabó Ödön útjaként is emlegetnek az ottaniak, nem véletlenül, hisz a szilágysági származású Bihar megyei politikus közbenjárására tették a személygépkocsik számára is elfogadható állapotúvá. Az ily módon megnyirbált távolság jócskán lerövidül, a kikerült Magura hegy csupán kaszálóvá szelídülve kísér. Valamikor az átkos utolsó éveiben jártam errefelé, jóleső érzés kerít hatalmába, amint „rápattanunk” a falut érintő, Zilahot Szatmárral összekötő kiváló minőségű aszfaltútra. A vidékkel nem fukarkodtak a teremtéskor, a gabonának való sík termőföld, a szőlőművelésre, gyümölcstermesztésre alkalmas domboldal mellett gazdag szénkészletet rejt a mély. Megérintő bányászmentalitás. Sarmasági éveim alatt előbb a régi falurészen, majd az úgynevezett Bányatelepen laktam hosszú ideig. Az utcán jövő-menőket fürkészve keresem az emlékezetembe vésődött arcokat, de mind idegenek számomra. Azóta felnőtt egy új nemzedék, a régiek pedig elköltöztek, vagy az évek jócskán átcsiszolták az ábrázatukat. Az erre tévedt idegen első pillantásra megállapíthatja, hogy gazdag településre tévedt, az emeletes házak némelyike már-már hivalkodó, a giccses megoldás sem ritka, a jómód gyakori errefelé. Közel száz éven keresztül volt pénzforrás a szénbánya, emellett a szorgalmáról is ismeretes sarmasági ember soha nem szakított a földdel, a gazdálkodással. A vasúti csomóponttal áldott településről három irányba fut a vicinális, és Zilah, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad piacaira mindig jutott a sarmasági tejfölből, túróból, zöldségből, baromfiból. A Szilágy megye északi részén elterülő nagyközséget 25 kilométer távolság választja el a megyeszékhelytől, Zilahtól. A Nagykároly–Szilágysomlyó autóút itt ágazik el a megyeközpont felé. A bányászmentalitás szellője megérintette bár az ott élőket, mégis inkább megmaradtak nyakas, büszke magyar gazdának, aki számára a tisztességes munka becsülete elsődleges. Macskafarknyi történelem. Sarmaság vaskori település, első írásos emléke a 14. század közepéről való, amikor is a Sarmassághyak birtokolták a környéket, értelemszerűen az elnevezése is innen eredeztethető. Bár akadtak, akik egy hasonló hangzású növénynévből, a medvehagyma jelentésű sarmásból származtatják a falu elnevezését. A későbbiek során, házasság révén, a Kemény família tulajdonába került a település; a legrégibb – ma faluházként működtetett – épület az általuk 1745-ben emelt udvarház. 2005-ben a helybéliek szobrot emeltek Kemény János fejedelem tiszteletére. Az egykoron magyarok lakta Sarmaság lakossági összetétele jócskán megváltozott. A legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint Szilágy megye legnagyobb községében 5168 magyar, 1156 román és 217 cigány él, 4 ukrán, valamint egy-egy német és orosz nemzetiségű polgár mellett. Ide tartozik még közigazgatásilag Szilágylompért, Selymesilosva, Majád, Magurahegy és a ma már lakatlan Parttanya. Városiasodó falukép. A polgármesteri hivatalt keresem, de a régi épület helyén háromszintes ingatlan éktelenkedik, a külső falak szigetelésén még dolgoznak a kivitelezők. A belső tér viszont már teljesen elkészült, és számtalan nagyváros megirigyelhetné a funkcionalitásában is remek hivatalt. Már belépéskor polgárbarát figyelmességként kávéautomata, ivóvíz-adagoló fogadja az ügyfeleket. Dombi Attila János polgármester, ahogyan a sarmasági emberek általában, mosolyogva fogad, bizalmat előlegez a messziről jövőnek. Elsőként azzal sikerül meghökkentenie az elöljárónak, hogy nem tősgyökeres sarmasági. Bevallom, elképzelhetetlennek tartottam mind ez idáig, hogy egy bányatelepit maguk fölé válasszanak az „őslakosok”. Tudni kell ugyanis, hogy Sarmaság két részre tagolódik, az egyik a régi falurész, a másik a szénbányának köszönhetően kialakított, többnyire tömbházakból álló telep, ahol jobbára más vidékekről érkezett munkások leltek otthonra. A polgármester maga is így került ötéves kisgyerekként Sarmaságra. Emellett – kimondva vagy kimondatlanul – az sem segítette a polgármesterré válásban, hogy édesanyja román nemzetiségű. Dombi úgy véli, hogy a lakosság elégedetlen volt az előző évek vezetési stílusával, az ő hiteles választási programja ezért is hozta meg a sikert. Olyannyira, hogy az RMDSZ szervezte előválasztáson négy jelölt közül aratta le a babért, míg a végső megmérettetésen a szavazók nyolcvan százalékának a bizalmát élvezte, miközben a Magyar Polgári Párt jelöltjének meg kellett elégednie a maradékkal. Dombi fájlalja az erősen érezhető megosztó politikát, véleménye szerint ez nem használ a magyarságnak; amúgy a település két református lelkipásztorából egy élenjáró képviselője a Tőkés-vonalnak – ahogy ott fogalmaznak. „Ez nemcsak az egyházat, de a magyarságot is megosztja” – toldja meg az elhangzottakat az időközben hozzánk csatlakozó Dari Tamás iskolaigazgató. A tanügyért felelős sarkítva fogalmaz, úgy véli, hogy a helyi RMDSZ ellenlábasai elvesztették hitelüket, mivel az említett lelkipásztor helyi RMDSZ-es tanácsos volt előzőleg, az MPP helyi elnöke pedig a megyei tanács tagjaként a tulipánt képviselte, Dombi ellenpolgármester-jelöltje korábban szintén helyi RMDSZ-es tanácsosként működött. Az ok nélküli pálfordulást nem tolerálja a választók többsége – vélekedik Dari Tamás. Megragadva az alkalmat iskolaügyekről ejtünk szót, s evidens módon a nemrég lezajlott érettségi eredményeiről érdeklődöm először. Az igazgató bizonygatja, hogy diákjai semmivel sem maradtak alatta a megyei átlagnak. És ez, falusi középiskoláról lévén szó, igen nagy dolog. A líceumi oktatás kétnyelvű, románul és magyarul képezik a diákokat mechanikára, elektrotechnikára, és reál tagozat is működik. Az óvodától kezdődően közel hétszáz gyerekkel, fiatallal foglalkoznak, amint azt Dari mondja, kiváló körülmények között. Erről később, az iskolában tett látogatásom során magam is meggyőződöm: a tantermek rendezettek, az alig három éve épült tanműhelyek felszereltsége is modern, a testedzésre pedig a szabvány sportterem ad lehetőséget. Dombi Attilával útnak eredünk egy kis falunézőbe, s a község első embere közben sorolja az eredményeket, a még megvalósulásra váró terveit. Már pirosban áll a 24 lakrészes ANL-tömbház, a kultúrház rendbe téve, nemrég az erdélyi származású Tamás Gábor énekes volt a vendégük. A szennyvízelvezetést, a vízellátást szinte teljes egészében megoldották. Tárnazárás - talajvesztés. Húsz esztendőn át szinte senki nem foglalkozott a telepen élőkkel. A múlt század ötvenes éveiben épült bányászházak, panelek lelakottá váltak, itt volt az ideje a vízvezetékcserének. Ottjártunkkor javában folyt egy mini sportpályával megtoldott park kiépítése, egy sikeres pályázat eredményeként. A teleplakók nehezen birkóztak meg a kilencvenes évek változásai után bekövetkezett bányabezárással. Ez a bevándorolt réteg hozzászokott a nehéz munkáért járó jó fizetéshez, az ingyen lakáshoz, a különböző kedvezményekhez. A munkaidő végeztével többnyire a tömbházak előtt verték a kártyát, sörözgettek, mondhatni, gond nélkül éltek. A munkahelyvesztéssel egyben talajvesztetté váltak, szemben a faluban élőkkel, a régi sarmaságiakkal, akik számára ott volt a gazdálkodás, ami perspektívát jelentett. Persze nem lehet általánosítani, hisz az ember hihetetlen mértékben alkalmazkodó, ezért a bányatelepen lakók közül sokan magukra találtak, vállalkozásba kezdtek, külföldön próbáltak szerencsét – sorolja a szociológiai tanulmánynak is beillő helyzetképet a polgármester. A bányavállalat irodaépülete ma elhagyottan áll, kivert ablakok, kosz mindenfelé. A valaha szép napokat látott virágoskertet embermagasságú gyom, gaz, bozót uralja. Odébb foghíjas lépcsőjű felüljáró, a szénosztályozó óriás rémként mered a homályba, a csendet kóbor kutyák és szúnyogzümmögés-kíséretű békabrekegés teszi még kietlenebbé. Egy kis fantáziával a bagolyhuhogást is odaképzelheti az ember, és készen is állnak egy kísértetfilm díszletei. De a tikkasztó nyári nap, a poros kánikula sem kelt több bizalmat, a tömbházak előtt elvadult gaz, helyenként a tetőzet is csak mutatóba cipeli még a cserepeket. Egyes vállalkozók igyekeznek színvonalas kereskedelmet folytatni, ízléses terasszal ellátott szórakozóhely is akad. Furcsa kontraszt – már-már groteszkbe hajló – a telep látványa: a korszerűség lenyomatainak szomszédságában romokban hever a bányavállalat egykori klubépülete, ahol hajdanán naponta folyt a filmvetítés. Beljebb merészkedek, ürülék- és vizeletszag, a tetőzet a csillagos ég, a még ottfelejtett vörös bársonycsíkú függönyszegély a múltból kiált. E borzalom-házából kilépve szemközt még üzemel a régi csorgó, az emberek gondtalanul cseverésznek a jó artézi vízre várva. A felszíni fejtés után megmaradt bányató környéke szemétteleppé degradálódott, s az ölnyi gazban ha látszani nem látszik is a lopva odavitt hulladék, a szag óhatatlanul is trehányságról árulkodik. Dombi szeretné a tavat a falu tulajdonában tudni, hogy bekerített, korszerű, vonzó halastóvá alakíthassa. A kilencvenes évek után a fokozatosan leépített bányavállalat vezetői széthordtak mindent. A meglévő értékek megőrzésének jogcímén hatalmas összegeket nyúltak le, és állagmegőrzés helyett töméntelen mennyiségű vasszerkezetet értékesítettek ócskavasként, amiből csinos kis vagyont kapartak össze. A megyei tanács most próbálja valamilyen úton-módon megvásárolni a bányaépületet, benne öregotthont létesítenének. Az ingatlanban nagyméretű ebédlő, konyha szolgált egykoron a bányászok étkeztetésére. A polgármester további álma egy strand megépítése, mivel Szilágy megye igencsak híjával van a fürdőhelyeknek. A hajdani bányavállalatnál saját orvosi ügyelet működött; jelenleg a nagyközségben mindössze két általános orvos óvja az egészséget. Dombi most talpal egy sürgősségi osztály létrehozásáért, de így is három kilométert kell gyalogolniuk a telepieknek a falusi rendelőig. Bányamúlt bányászszemmel. Még jól emlékszem Spurigán Géza mérnökre, aki éveken át a vállalat aligazgatójaként dolgozott, mígnem 1991-ben nyugdíjba vonult. A ranglétra minden fokát megjárta, fiatalként segédbányászkodott, a zsebében már technikusi diplomával érkezett Lupényba, szüleinek kulákká való nyilvánítása nehezítette a pályája alakulását, de végül elvégezte az egyetemet. 1965-től él a sarmasági bányatelepen. Az öregúr szívélyesen fogad, fizikai és szellemi frissessége irigylésre méltó. Beszélgetésünk óhatatlanul a bányászatra terelődik. Az első tárnát 1910 körül nyitották meg, akkoriban még kezdetleges eszközökkel dolgoztak, jobbára szekerekkel szállították a kitermelt portékát az állomáson pöfögő gőzmozdonyok etetésére. A második világháború után beindult a nagyüzemi kitermelés. Összesen huszonhárom rétegben folyt a munka, 30-tól 180 méter mélységig merészkedtek le. Összefüggő, nagy kiterjedésű szénrétegeket rejtett a mély, a tizenhatos réteg volt a leggazdagabb, ott két és fél méter vastagságot is elért a szén – hallgatom a nyugalmazott mérnök-igazgató szakszerű magyarázatát. A sarmasági szén jellemzői kiválóak, szennyezettsége alig 3-4 százalékra tehető, kalóriaértéke 2,4–2,8 kilónként, vagyis az egy kilogramm elégetett szénből felszabaduló energia három kilogramm keményfáéval egyenlő. 1965-re az évi kitermelés közel 500 ezer tonnára volt tehető, 1975 és 1989 között felpörgették a termelést évi 900 ezer tonnára, és 2500 munkással dolgoztak. A nyolcvanas években megkezdődött a külszíni kitermelés is, hat méter mélyen már találtak szenet. Ebből évente 30 ezer tonnát szedtek ki. Spurigán mérnök megítélése szerint még nyolcvan évig gondtalanul működtethető lett volna a bánya, már ami a mélyben lapuló tartalékokat illeti. De az emberi szándék másként döntött, mindinkább visszafogták a termelést, 2004-ben pedig leállt a mélyszíni fejtés. Új gyülekezetnek új templom dukál. Manapság ritkán fognak új templom építésébe, mármint a magyar közösségek, mert a hagymakupolás az gombamód terem, ha kell, ha nem. A templomépítés már önmagában is csoda, hát még ha új gyülekezet születésével társul. A bányatelepen élő reformátusok zöme egyáltalán nem vagy csak ritkán jutott el a falusi templomba, a távolság gyakran legyűrte az ige iránti éhséget. Hamar felismerték a lehetőséget a Jehova Tanúi szekta tagjai, és bevetették magukat a bányászok megtérítésébe. Ennek veszélyeit felismerve az akkori lelkipásztor, Bessenyei István kibérelt egy helyiséget a telepen, és a Ha a hegy nem megy Mohamedhez… mondást szem előtt tartva minden vasárnap délután istentiszteletet tartott az ottani híveknek. A telep 1400 lakosából körülbelül 450 református, ami tetemes lélekszám külön gyülekezet létrehozásához. Így gondolták ezt az ott élők is, és testvéri szeretettel leváltak a falusi gyülekezettől 2001-ben – tudom meg a gyülekezet főgondnokától, Nagy M. Sándortól, aki szívesen informál a történtekről, mivel a lelkipásztor épp szabadságát tölti. Az új gyülekezet egy lelkes és elszánt papot is kapott Lucza István személyében. A polgármesteri hivatal kiutalt egy lakrészt, ahol a lelkipásztor ideiglenesen meghúzódhatott családjával. Közös összefogással megvásároltak egy romos épületet, felújították, még harangot is szereltek be. Ez volt az első „temploma” a kis közösségnek. Hamarosan felmerült új templom és paplak építésének a gondolata is, s a tervet tett követte, így 2008-ban már megtarthatták az első istentiszteletet az új templomban. Az épület többfunkciójú, az alagsorban iroda, valamint egy konferenciateremnek is beillő helyiség is található. Az eltelt években a gyülekezeti tagok száma megközelítette a hétszázat, ami a falu közelebb eső részén lakó hívek „átigazolásának” tudható be – magyarázza a tisztségét öt éve ellátó főgondnok. Az elmúlt hónapban ünnepelték a gyülekezetalapítás 10. évfordulóját, s a megemlékezésre többek között Csűry István püspök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is meghívást kapott. Ez utóbbi annál az oknál fogva, hogy a magyar szervezet másokkal egyetemben hathatós támogatást nyújtott a templomépítéshez. Teraszárnyék vagy pincehűs. Már délutánba szaladt az idő, aki csak teheti, árnyékba menekül a tikkasztó kánikula elől. A telepen élők többnyire vendéglők teraszain ücsörögnek, jéghideg üdítő, sör mellett, a falubéliek inkább a gyönyörű panorámát nyújtó szőlőhegyet választják menedékként. Régi ismerősömet, Meleg Imrét is a pince hűvösében köszönthetem, karimás szalmakalapjában a hordók igencsak megapadt borszintjét méregeti. Nemcsak az okos beosztás, de a hőség miatt is ajánlatosabb fröccsöt fogyasztani, nem tiszta bort. Nyaralószerű pincéje előtt 500 tőke szőlőt művel, s mióta nyugdíjas, itt szinte naponta talál elfoglaltságot, matatnivalót. A sorok között megterem a télire való zöldség, hagyma. Jó terméskor ötszáz liter bornak valót is kisajtol, most éppen azon bosszankodik, hogy nemrég jégeső verte el a szemeket. A kollektivizálás az ősi pincék zömét tönkretette, a legtöbb már új építésű, tetőtérrel hivalkodó. Amikor tiszta, páramentes a levegő, messzire ellátni innen, a látóhatárnak csak a szilágysomlyói hegyek szabnak határt. A képzeletnek még az sem, hisz tárnák mélyére látni innen, csillék zakatoló csattanása réveszt, mígnem átköszön a pinceszomszéd, amúgy bányászmódra: Jó szerencsét! Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2011. december 22.Színesebb lett Erdély HangjaA tavalyinál mindenképpen színesebb és érettebb produkciókat kínáló mezőnyt vonultat fel az Erdély Hangja, 2011 elnevezésű tehetségkutató verseny holnapi döntője – ígéri Szilágyi Zsolt Herbert, a verseny zsűrijének elnöke. Több mint kétszáz jelentkező vágott neki a hazai tehetségkutató idei kiadásának, közülük 36-an jutottak a három elődöntőbe. Az átlagszínvonalnak mindenképpen jót tett a tavalyi, első tapasztalat – és nemcsak azok számára, akik idén másodszor próbálkoztak. Úgy tűnik, legtöbben megszívlelték a bírák tavalyi intelmeit, aminek eredményeként két eddigi előadás is kiérdemelte a legmagasabb jegyet. A zsűri változatlan szempontok – énektechnika, muzikalitás (a művel való azonosulás) és színpadi előadókészség – szerint értékelt, aki pedig legalább két kritérium alapján arra érdemesnek minősült, többnyire még egy lehetőséget kapott a tapasztalt hiányosság kiküszöbölésére. Idén a pop műfaj volt a legkedveltebb, de beatbox vagy Haki Tamást idéző füttyprodukció is elhangzott – tudtuk meg Szilágyi Zsolt Herberttől. Együttesek és táncosok is megmutatták tudásukat, a döntőbe azonban csak énekesek kerültek. "Idén sokkal változatosabb volt a dalválasztás is – osztotta meg megkönnyebbülését a zsűri elnöke. – A Most múlik pontosan című dallal például tavaly több mint hatvanan próbálkoztak, ami a teljesítmények értékelését is károsan befolyásolta." A 2011-es verseny díjazottjai ezereurós pénzdíjban részesülnek, videoklipet készítenek vele, ugyanakkor népszerűsítik őket a Music Mix és Nóta TV zenecsatornán. A szervezők jövőre tovább bővítenék a verseny szerkezetét és feltételeit, így például előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a jövő évi vetélkedő élő televíziós közvetítése érdekében. Pénteken minden eldől Három elődöntő után kialakult az Erdély Hangja tehetségkutató verseny döntőjének tizenkét fős mezőnye. A fináléba három háromszéki versenyző jutott: Maria Diana Logofătu Sepsiszentgyörgyről, Constantin Mihăiţeanu Kovásznáról és Kreiter Helga Gelencéről. A múlt pénteki, utolsó elődöntőn fellépett Ráduly Botond (Manó), a 2010-es Erdély Hangja nyertese és Kristóf Béla hegedűművész is. A döntőt és a gálaelőadást holnap 18 órától tartják a kézdivásárhelyi Vigadóban. Meghívott sztárvendég és tiszteletbeli zsűritag Tamás Gábor, a kézdivásárhelyi Teleki Zoltán közgazdász, a múlt évi Erdély Hangja egyik döntőse és a debreceni Papp József, aki idén az első elődöntőig jutott el.(Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. április 14.Lendületben az élni akaró szórványÁprilis 28-tól III. Hunyad Megyei Magyar Napok Április 28., szombat Déva: 7 óra, megyei horgászverseny a Bencenci tónál Vajdahunyad: 17 óra, Fejadag – Könczey Elemér grafikus karikatúra kiállítása és könyvbemutatója, 18.30-tól pedig Családi portrék a magyar napokon – megyei fotóverseny a Művészeti Galériában. 20 óra, Olvasómaraton a Magyar Ház könyvtárában. Petrozsény: 17 óra, Ifjúsági szórakozó, művelődési és nevelési délután a 3d Aqua szórakozóhelyen. Lupény: 17 óra, Wass Albert: Mustármag – Kulcsár Székely Attila színész előadása a római katolikus templomban. Április 29., vasárnap Déva: 11.45, Wass Albert: Mustármag – Kulcsár Székely Attila színész előadása a református templomban. Vajdahunyad: 11 óra, A magyar Szent Korona replikái – kiállítás a római katolikus templomban. 11.30-tól festménykiállítás Fazakas Tibor és Balázs Tibor munkáiból a Magyar Házban. 15 órától Családok vasárnapja – egész napos szabadtéri programok és zsibvásár a Hunyadi Vár külső udvarán (főzőverseny, kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak, lampionkészítés a családi agresszió áldozataiért, pszichológiai tanácsadás, ügyességi játékok családoknak és csoportoknak, Slágerdélután Szabó Zolival), 19 órától reneszánsz táncelőadás a dévai reneszánsz tánccsoport és a 6-os sz. általános iskola diákjai közreműködésével. 19.15-től néptánc és táncház, fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport. 20.45-kor a Hunyad Megyei Magyar Napok hivatalos megnyitója, 21 órakor Republic-koncert, 22.30-kor lampionos eregetés a családi agresszió áldozataiért, majd szabadtéri dínomdánom. Szászváros: 11 óra, Torma Zsófia élete és munkássága – emléktábla avatás, előadás a régésznő 180 éves születési évfordulója alkalmából a református templom tanácstermében és Torma Zsófia egykori házánál. Petrozsény: 10 órától Nagycsaládos piknik – bográcsozás és vetélkedők a 3d Aqua szórakozóhelyen. Petrilla-Lónya: 9 órától honismereti kirándulás Vajdahunyadra, indulás a kultúrház elől. Április 30., hétfő Déva: 17 órától EMKE Kisenciklopédia és Szabadegyetem: találkozás Czakó Gábor íróval: Bevezetés a magyar észjárásba, helyszín: a Téglás Gábor Iskolaközpont. Csernakeresztúr: 16 órától, májusfaavatás. Fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre, a tájház udvarán. Vajdahunyad: 10 órától Gyereknap – kézműves foglalkozások óvodásoknak és kisiskolásoknak. Műhelyvezető a Kun Társaság (Én és a családom – rajzverseny papíron és aszfalton Fazakas Tibor festővel, valamint nagyszülők és unokák portrékészítése a Magyar Ház udvarán). Petrozsény: 18 óra, Magyar család a szórványban, gazdasági, szociális helyzet – tematikus beszélgetés a Szent Ferenc Alapítvány épületében. Május 1., kedd Déva:12 óra, Családi majális (családi főzőverseny, focibajnokság, táncok és népdalok, fellép a Domokos Band, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport, a segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre a Magyar Ház udvarán). Vajdahunyad: 16 óra, Családi majális (magyar ízek – hagyományos ételek, palacsintasütés, ínyencségek, Ki mit tud? Verseny). 18 órától a Budapesti Utcaszínház előadása (A lónak vélt menyasszony), 19 órától népdalest és táncház a Magyar Házban. Piski: 12 óra: A Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi), aztán szeretetvendégség a római katolikus templom udvarán. Petrozsény: 10 órától Családi majális – újjászületett hagyomány a 3d Aqua szórakozóhelyen. Május 2., szerda Déva: 17 óra, könyvbemutató: Găină Constantin: Vajdahunyad-Hunedoara-Eisenmarkt. 19 órától magyar filmek estje a Magyar Házban. Haró: 17 óra, a Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi) a polgármesteri hivatal előtti téren. Vajdahunyad: 10 órától Sportnap – minifoci, asztalitenisz, röplabda, darts, ügyességi játékok a Magyar Házban. 18 óra: A természet csodái – Tripa Andrea és Júlia fotókiállítása. Lupény-Urikány: 13 óra, Olvasómaraton családi körben, (24 órás) a lupényi református templomban. Petrozsény: 18 óra, magyar hagyományos receptek bemutatása a 3d Aqua szórakozóhelyen. Petrilla-Lónya: 18 óra, Moldován Kálmán szobrász-festőművész kiállításának megnyitója, 18.30-tól néptáncelőadás, fellép: a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport a Nyugdíjas Ház nagytermében. Május 3., csütörtök Déva: 9 órától Téglás Nap a Téglás Gábor Iskolaközpontban, a Hauer Erich Diáktanács és az 55. sz. Kőműves Kelemen Cserkészcsapat szervezésében. Benne: játékos vetélkedők, portyázás, sporttevékenységek, karaoke. 12 órától előadás, kerekasztal-beszélgetés: Szabó Árpád egyetemi tanár: Fekete hattyúk, válságok és egyéni pénzügyi boldogulás. 13.30-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának fellépése. 19 órakor Tamás Gábor koncertje (belépő: 25 lej) a Drăgan Muntean Művelődési Házban. Brád: 16 óra, Magyar zeneszerzőink. Kálmán Imre Marica grófnő c. operettjének vetítése a római katolikus plébánián. Vajdahunyad: 17 óra, könyvbemutató, Markó Béla: Visszabontás és Miénk itt a tér, a Művészeti Galériában. Rákosd: 18 óra, néptánc, vers, népdal: fellép a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyről, 19 órától: Magyar klasszikusok – filmvetítés a kultúrotthonban. Pestes: 17 óra, a Budapesti Utcaszínház előadása (A lónak vélt menyasszony). Petrozsény: 20 óra, örökzöld magyar zene a 3d Stage klubban. Május 4., péntek Déva: 11 órától játszóház és kézműves foglalkozások. Műhelyvezető a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány és Játszóház, helyszín a Téglás Gábor Iskolaközpont. 16 órától Ki mit tud? családi vetélkedő, 17 órától reneszánsz táncok a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság reneszánsz tánccsoportja előadásában. Brád: 15 óra, sakk és asztalitenisz verseny a római katolikus plébánián. Vajdahunyad: 16 óra, EMKE-konferencia, a Sipos Pál Emléknapok megnyitója, erdélyi és sárospataki szakemberek előadásával, a Magyar Házban. Bácsi: 17 óra, néptánc, vers, népdal, fellép a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja a kultúrotthonban. Kalán-Sztrigyszentgyörgy: 16 óra, játszóház és kézműves foglalkozások a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház vezetésével a kultúrotthon udvarán. 18 órakor a Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi). 19 óra, néptáncelőadás, fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, utána utcabál és nótaest Szabó Zolival. Petrozsény: 22 óra, Dancs Annamari koncertje a 3d Stage klubban. Petrilla-Lónya: 18 óra, magyar díszpolgárok kitüntetése, 18.30-tól kulturális est a kultúrház Schmidt László termében. Vulkán: 17 óra, Két bohóc nem fér meg egy erdőben – szülők előadása gyerekeknek. Ügyes kezek – kézműves foglalkozások a Szakszervezetek Klubjának kistermében. Május 5., szombat Déva: 19 óra, az érmihályfalvi Móka Színjátszócsoport amatőr kabaréelőadása a Magyar Házban. Brád: 9 óra, honismereti kirándulás: Brád – Abrudbánya – Verespatak. Indulás a római katolikus plébánia elől. Vajdahunyad: 12 óra, Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Nap (HUMMIT) a Hunyadi Várban: lehetőségek fiataloknak – tematikus beszélgetés Széll Lőrincz ifjúsági államtitkárral, kincskereső – csapatos vetélkedő a várban, Én és a családom fotóverseny kiértékelése, díjazás, Bajnokok sátra – csocsó-, póker-, sakk-, dartsbajnokság, karaoke party és karkötős buli Szabó Zolival, tábortűz. Petrozsény: 10 óra, turisztikai és hegymászó-bemutató a Taia-szorosban. Lupény: 10 óra, A családi hétvége megnyitója – köszöntők, a Budapesti Utcaszínház fellépése (Ludas Matyi), kézműves foglalkozás és játszóház kicsiknek és nagyoknak a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház vezetésével, az Udvarhelyszéki Népművészeti Egyesület kézműves kiállítása és népművészeti ismertetője, a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes táncháza gyerekeknek és felnőtteknek, majd fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet Néptánccsoportja és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja. 17 órától Bunyós Pityu koncertje és szabadtéri mulatozás a Cinci Sud vendéglő körüli téren. Vulkán: 19 óra, néptánc, vers, népdal a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, majd a Tranylvania Saxophone Qartet koncertje a Szakszervezetek Klubjának nagytermében. Május 6., vasárnap Déva: 12 óra, Családi vasárnap a dévai vár lábánál: magyar ízek kavalkádja – családi sütés-főzés a szabadban, kézműves foglalkozások a Kun Társaság és a Téglás Gábor Iskolaközpont tanítóinak szervezésében, Budapesti Utcaszínház (A lónak vélt menyasszony), táncház gyerekeknek és felnőtteknek a Százlábú Néptáncegyüttessel, néptáncelőadások (Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet Néptánccsoportja, Százlábú Néptáncegyüttes, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja). 20 órától Zanzibár-koncert, majd lampionos záró ünnepség, utcabál élő zenével, fellép Szabó Zoli. Brád: 12 óra, Magyar költők istenes versei és festménykiállítás – zenés verses összeállítás a római katolikus plébánián. Barcsa: 12 óra, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának fellépése a templomkertben. Vajdahunyad: 10 óra, ünnepi szentmise és istentisztelet az anyákért és családokért a református templomban és a római katolikus templomban. 11 óra, anyák napi ünnepség a református templomban. Kalán-Sztrigyszentgyörgy: 10.30-kor kopjafaavatás a bukovinai székelyek emlékére a kultúrház udvarán, 11 órakor anyák napi műsor, 12 órától családi vetélkedők, zsákbanfutás, 13 órától gulyásfőzés, vásár, gyerekfoglalkozás. Lózsád: 19 óra, a Budapesti utcaszínház fellépése (A lónak vélt menyasszony) a kultúrotthonban. Petrozsény: 11 óra, Magyar családi élet a szórványban – tematikus beszélgetés: oktatás, nevelés, hit a megmaradásért, helyszín a református parókia. Szabadság (Kolozsvár) 2012. április 21.Hunyad megyeKis közösség – nagy család a Magyar Napokon és utána is Ritkaság, hogy szórványvidéken élő kis közösségnek legyen ereje és lelkesedése ahhoz, hogy napokon át színvonalas programok sokaságával ünnepeljen. Hunyad megye élen jár a jó példával: idén már harmadik alkalommal szervezik meg a Magyar Napokat, egyre bővülő helyszínekkel, egyre változatosabb, szórakoztatóbb és vonzóbb lehetőségekkel. Sztárvendégek, magyarországi és helyi művészek, önkéntes fiatalok és hálás látogatók fémjelzik a rendezvénysorozatot, amelyről Babos Aranka főszervező számolt be. – Milyen múltra tekint vissza a HMMN? – 2010-ben szerveztük meg először a Magyar Napokat, a rendezvény szükségessége azonban már néhány évvel azelőtt megfogalmazódott. Az évközben szervezett magyar kulturális eseményeken való nagy részvétel bizonyította, hogy a Hunyad megyei magyarok többre vágynak. A körülmények úgy alakultak, hogy 2010-ben összeállt egy fiatalokból és középkorúakból álló lendületes, bizakodó önkéntes csapat, amely nemcsak elvben fogalmazta meg a Magyar Napok igényét, hanem munkához is látott. Mindannyian nagyon tapasztalatlanok voltunk, és bíztunk abban, hogy sokan mellénk állnak a közös siker érdekében. Már az I. Hunyad Megyei Magyar Napok kiemelkedő eseménysorozatot jelentett a magyar közösség életében. Akkor, 2010-ben a bukovinai székelyek megtelepedésének 100. évfordulóját ünnepeltük. Mondhatom, hogy az első Magyar Napok volt a kedvencem, mert minden nagyon bensőséges és szívvel-lélekkel teli volt. Egy sikeres rendezvényt tudva magunk mögött, 2011-ben mertünk nagyobbat álmodni, és kiterjesztettük rendezvényeinket 11-ről 23 településre. Számos kültéri rendezvényt szerveztünk, ahol a közösségek egymásra találását, a szolidaritás gondolatát helyeztük középpontba. Nagy sikernek örvendett a Bikini koncert, amely 1990 óta az első magyar utcai élőzene-koncertet jelentette. Idén, 2012-ben a hangsúlyt a családra fektetjük. Április 28–május 6. között harmadik alkalommal rendezzük meg azt a fesztivált, amely országos szinten még mindig egyedülálló. – Milyen visszajelzéseket kaptak a szervezők a Hunyad megyei magyarok részéről? – Mindenképpen lelkesedéssel fogadták az emberek a Magyar Napokat, ez még nagyobb lendületet adott a munka folytatására. Az évről évre több ezerrel növekedő résztvevők száma önmagáért beszél. Egy dolgot említek: tavaly kaptam egy e-mailt, amelyben egy számomra ismeretlen személy leírta, nem hitte volna, hogy tényleg lesz Bikini-koncert Déván. Elsétált a térre a családjával, mert éppen ideje volt, de nem hitte, hogy tényleg az lesz, ami a programban szerepelt. Azt is egy rendkívül pozitív visszajelzésnek vélem, hogy egyre több személy vesz részt a szervezésben, vagy aktívan, a részvételben különféle versenyeken és kiállításokon való szereplés által. Az a feltevés, hogy a Hunyad megyei magyarok igénylik a „kis magyar világot”, még ha egy hétig is tart, igaz, hiszen minden tény ezt bizonyítja. – Miben más az idei rendezvénysorozat, mint az eddigiek? – Legfőképp az idei rendezvény fő témája, a család gondolata teszi mássá a Magyar Napokat. A család az a közeg, amely biztonságot, védelmet és gondoskodást ad, a magyarként való megmaradás és az itthon maradás biztonságát nyújtja. Nemcsak a magyar családok számára szervezünk foglalkozásokat, hanem kiemelten figyelünk a vegyes családokra is. A rendezvények között szerepelni fog a Családok Vasárnapja, Családi Majális, Nagyszülők és Unokák program, Családi ízek szabadtéri főzőverseny, Anya-lánya szépségverseny, stb. Mondhatom, hogy most már jobban fel tudjuk mérni közösségeink igényeit, mi, szervezők is tapasztaltabbak vagyunk, ezért az idei rendezvény biztosan még jobb és színvonalasabb lesz. Nagy vívmánya az idei évnek, hogy olyan együtteseket sikerült meghívni, mint a Republic és a Zanzibár, akik mindenekelőtt megértették, hogy a Hunyad megyei magyarság kis létszáma ellenére egy küzdő, erős magyar identitással rendelkező közösség, aki megérdemli, hogy ilyen eseményekben legyen része. Hogy mindenki zenei ízlésének eleget tegyünk, eljön Bunyós Pityu, Dancs Annamari és Tamás Gábor is. Jelen lesz továbbá Könczey Elemér grafikus, a Budapesti Utcaszínház és sok más művész, akik vonzóvá és tartalmassá teszik programjainkat. Számos helyi művésznek is teret és lehetőséget adunk munkásságuk bemutatására, mint például Fazakas Tibor festőnek, Balázs Tibor szobrász-festőművésznek, Moldován Kálmán festőművésznek, Tripa Andrea és Julianna fotóművészeknek, és még sorolhatnám. Díszmagyar katonák kíséretében a magyar szent korona másolatát is megtekinthetik az érdeklődők. Neves írók, költők, irodalmárok is ellátogatnak megyénkbe, az érdeklődök Markó Béla könyvbemutatóján, Czakó Gábor előadásán is részt vehetnek. A megmaradás bizonyítékaként idén is lesz emlékműleplezés és kopjafaavatás, valamint az országos EMKE-konferenciára is nálunk kerül sor. Az ifjúság fontos szerepet fog betölteni a Magyar Napokon, hiszen nemcsak önkéntesként fognak tevékenykedni, hanem teljes programokat és műsorokat fognak végigszervezni és lebonyolítani. Ezzel az a célunk, hogy a fiatalok gyakorlati tapasztalatban részesüljenek, és legyen számukra hasznos lecke a Magyar Nap. Az említett programok mellett nem maradhatnak el a néptáncelőadások, hagyományőrző játékok, kiállítások, kulturális rendezvények és tanácskozások, filmvetítések és sporttevékenységek sem. – Miért érdemes részt venni a programokon? – Úgy gondolom, mindenki megérdemel néhány kellemesen töltött órát. Mert nem minden nap adódik alkalmunk, hogy ilyen koncerteken és rendezvényeken vehessünk részt váro-sainkban, nálunk otthon. Nem utolsó sorban: mert szeretném, ha a Hunyad megyei magyarság valóban egy család lenne. Csatlós Zsófia. Szabadság (Kolozsvár) 2012. április 28.LapszemleHunyad Megyei Hírmondó A Hunyad Megyei Hírmondó legfrissebb, áprilisi lapszáma nagy terjedelemben foglalkozik az április 28. és május 6. között tartandó III. Hunyad Megyei Magyar Napokkal. Kun Gazda Kinga sajtófelelős bemutatja a rendezvénysorozat kuratóriumi tagjait, Csatlós Erzsébet pedig interjút készített Tamás Gábor népszerű előadóművésszel, aki május 3-án Déván is fellép. Két teljes oldalt foglal el a rendezvénysorozat részletes programja, Babos Aranka főszervező pedig szintén interjúban ismerteti az idei HMMN újdonságait, érdekességeit. Anyák napja sem maradhat ki a lapból: Kun Kriza Ilona versét olvashatjuk ebben a témában, és a szerző Gesztenyefák sorsa című költeménye is helyet kapott a kiadványban. Deák Levente jogász ez alkalommal a családjogról értekezik. Doboly Beatrix Sipos Pál lelkész-matematikusról emlékezik meg, aki megyénkben is szolgált a 19. század elején, tiszteletére pedig emléknapot szerveznek. Szintén nevezett szerző számol be az EMKE Kolozsváron megtartott közgyűléséről. Ehhez az eseményhez kapcsolódik Winkler Gyula laudációja a szászvárosi Fülöp Júlia gyógyszerész tevékenységét méltatja, aki a városban a magyar közművelődés mindenese, és Kolozsváron EMKE-díjat kapott. Kun Árpád Bemutatjuk templomainkat sorozatában a Szászváros melletti Tordos templomát ismerteti, ahol egy ideig az említett Sipos Pál is szolgált 1810 és 1816 között. A lapot Csatlós Erzsébet szerkesztette. Kun Árpád. Szabadság (Kolozsvár) 2013. április 2.VII. „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozó VerőcénAz Erdélyország az én hazám Világtalálkozó fordulóponthoz érkezett az Úr 2013-as évében! Megújulásra, megtisztulásra, krisztusi szeretetre van szükségünk! Idén 2013. június 28-30-a között ismét megrendezésre kerül – immár hetedik alkalommal –, az „Erdélyország az én hazám” elnevezésű háromnapos fesztivál, melyet ma már az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek találkozójaként tartanak számon. A Fesztivál mesébe illő környezetben, Verőcén, a Csattogó-völgyben talált otthonra! A remek programok közül kiemelve néhányat, olvasóink figyelmébe ajánljuk a csíkszeredai öregdiák találkozót, Simó József előadását Wass Albertről, Medvigy Endre irodalomtudós összefoglalóját a száműzött magyar irodalom nagyjairól. Kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot Mezőség bemutatkozása, azon belül egy széleskörű autonómia konferencia neves előadók közreműködésével, valamint a Mezőségi fejlesztési műhely című kerekasztal beszélgetés több alapítvány bemutatkozásával. A mezőségi táncok- és gasztronómiai bemutató és kóstolás mellett Kallós Zoltán filmvetítéssel egybekötött előadása ismereteinket gyarapíthatja. Június 30-a a moldvai csángók napja, csángó szentmisével kezdődik, majd a Csángómagyar önazonosság című konferencia mellett bemutatkozik a Csángó Rádió, mellette lesz néptánc-, baranta és kopó-bemutató. Esténként koncertek színesítik a programokat. Tamás Gábor: „Szeresd az életet” című fellépése mellett lesz Dancs Annamari és „Határok nélkül” Hungarica, Siculus és Ismerős Arcok koncert. Éjszakánként mezőségi táncház lesz a Kaláka Néptáncegyüttessel. A háromnapos rendezvény állandó műsorai között szerepel játszóház, erdélyi kézműves foglalkozás, sport (foci, lovaglás, röplabda, íjászat stb.), kirándulás, egészségmegőrző program, erdélyi gasztronómiai bemutató és vásár, imasátor, valamint hagyományos termékek kirakodóvására. Az „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozó három védnöke: Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) tábor egyik alapítója, önkormányzati képviselő, Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyüjtő és Petrás Mária csángó népdalénekes, kerámiaművész. Az idei Világtalálkozó főszervezője: a Budapesti Székely Kör, Ferencz Vilmos vezetésével. Alapító: Gaál István, aki 2007-ben megálmodta az Erdélyország az én hazám Világtalálkozót. A Csattogó – völgyben 280 fős faházas szállás, valamint 2.000 fős sátorhely áll rendelkezésre! A szálláshelyeket a rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel már most érdemes lefoglalni a Szállások oldalon leírtak alapján. A Kallós Zoltán Alapítvány egyik fontos célkitűzését a fesztivál szervezői is vallják: „… mindennapi életünk szerves részét képezi a nagyszüleinktől örökölt, ránk hagyományozott kultúránk, tapasztalatok és értékek felbecsülhetetlen tárháza. Ezt a kincset csak akkor tudjuk érdemben használni, ha tudjuk, mikor, mit, miért és hogyan kell cselekednünk ahhoz, hogy felelősségteljesen éljünk abban a közösségben és társadalomban, amelyikbe beleszülettünk.” Így legyen! Találkozzunk Önnel is Verőcén 2013. június 28-30-a között! Budapest-Verőce, 2013. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján A Jóisten hathatós áldását kérve Fesztiválunkra nagyrabecsüléssel köszöntöm: Frigyesy Ágnes. Erdély.ma, 2013. június 4.„Erdélyország az én hazám” - ismét találkoznak a magyarok„Őseidnek szent hitéhez, / Nemzetséged gyökeréhez, / Testvér, ne légy hűtlen soha!” Ebben a szellemben készülnek a szervezők az „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozóra,amelyre 2013. június 28-30-a között kerül sor Verőcén, a Csattogó-völgyben. Az idei világtalálkozó fő szervezője a Budapesti Székely Kör, Ferencz Vilmos vezetésével. Alapítója Gaál István, aki 2007-ben megálmodta az „Erdélyország az én hazám” elnevezésű Világtalálkozót. 2013. június 28-án pénteken nyit a Világtalálkozó kapuja, s rögtön Dancs Annamari koncertre hívogatunk. A Hungarica Együttes is ezen az esten lép fel. A népszerű magyar Hungarica zenekar új albuma „Test és vér” címmel nem csak Magyarországon kapható, hanem az RDS Music gondozásában, Lengyelországban is megjelent! Június 29-én bemutatkozik a Mezőség, a Kallós Alapítvány szervezésében. Lesz mezőségi kézműves mesterek bemutatója, játszóház a Kallós Alapítvány pedagógusaival, Záhonyi András rovásírás-oktatása. „Dallamszövögető” címmel az Osztováta Együttes elsősorban a fiatalokat szórakoztatja, majd "Csaba királyfi nyomában" - őseink mondáit, dalait Olasz Etelka mesemondó adja elő. Bemutakozik a népszerű Váci Ifjúsági Fúvós Zenekar, majd este a Hazajáró televíziós műsor két népszerű munkatársa: Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor vándorok beszélnek élményeikről. Az est Tamás Gábor koncerttel zárul. A népszerű énekes nemcsak több TV-adó kívánságműsorainak kedvence, hanem a fesztivál emblematikus, határok feletti, mindenkit összekötő alakja, Svédországtól – Erdélyen és Magyarországon át – távoli kontinensekig. Június 30-a, vasárnap a moldvai csángó magyaroké! „Petrás Incze János születésétől a Moldvai Csángó Napig 200 éven át” címmel. Az ökumenikus istentisztelet után Berszán Lajos katolikus lelkipásztor és Balázsi László ny. unitárius mb. püspök-főjegyző a Moldvából és Erdélyből elvándorolt nagyjainkra emlékeznek. A csángómagyar önazonosság konferencia mellett lesz Labdarúgó kupa az autonómiáért. A Világtalálkozó különleges színfoltja az „Erdélyország az én hazám” szabadtűziétek-készítő versenye. Vasárnap erdélyi juhtúrós puliszka főzésre kerül sor, melyre eddig 17 csapat nevezett be. A Világtalálkozó záróünnepségét követően „Édes Gergelem” – össznépi moldvai csángó körtánc következik a Tatros Együttes kíséretében. Majd a fesztivált „Határon túlról, szívektől innen” az Ismerős Arcok koncertjével zárul. A rock-együttes rendszeres meghívottai rangos hazai kluboknak, fesztiváloknak, két dalukat a "Magyarok a nagyvilágban" weboldalán is meghallgathatják. Az Ismerős Arcok zenekar évente 100-120 élő koncertet ad, ezek között 3-4 jótékonysági célokat szolgál. Gyakran zenélnek határon túli magyaroknak is Erdélyben, Felvidéken, és a Délvidéken. Az Ismerős Arcok alapvetően rock-zenekar, de saját szerzeményeiken kívül dalaikban gyakran népzenei elemeket is feldolgoznak. A fesztivál résztvevője lesz a népszerű Szentegyházi Gyermekkórus 140 tagja, Haáz Sándor karnagy vezetésével. A Gyermekfilharmónia idén ünnepelte 31. születésnapját! Gratulálunk és várjuk a székely fiatalokat Verőcére! Csakúgy, mint Simándy József utódát Mészáros János Elek magánénekest! magyarokanagyvilagban.hu 2013. november 4.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Felmérés: ilyenek a mai erdélyi magyar fiatalok Késon házasodnának és vállalnának gyereket, egyre korábbi idopontra tervezik elso szexuális élményüket és berúgásukat Magyarország helyett pedig inkább Németországban vagy Nagy-Britanniában vállalnának munkát az erdélyi magyar fiatalok - derül ki két kolozsvári szociológus, Barna Gergo és Kiss Tamás kutatásjelentésébol. A jelentés három felmérést hasonlít össze: 2001-ben, 2008-ban és 2013-ban is készült átfogó vizsgálat az erdélyi magyar fiatalokról, így a kutatóknak rálátásuk volt az elmúlt 12 évre. A szakemberek azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy mi változott és mi állandósult a fiatalok körében ebben a 12 évben, melyek az iskolázottság, az anyagi helyzet, a családalapítás, a gyermekvállalás, a migráció jellemzoi. A 2008-as és a 2013 kutatás azonos módszertannal, a 2001-es pedig nagyon hasonló eljárással készült, ami növeli az eredmények összehasonlíthatóságát. Földrajzi hatókörüket tekintve Románia 16 megyéjére (Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Krassó-Szörény, Kolozs, Kovászna, Hargita, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Szeben és Temes megyére) terjedtek ki. A 2011-es népszámlálás szerint ezekben a megyékben él a romániai magyarok 99 százaléka. Megváltozott közhangulat A vizsgálat legfontosabb következtetéseit a társadalmi közérzet és az elégedettség szempontjából ismertetve a szerzok leszögezik, hogy a fiatalok általános közhangulata nagymértékben megváltozott 2008 oszéhez képest. 12-rol 21 százalékra nott azok aránya, akik arról számoltak be, hogy életszínvonaluk romlott az elmúlt egy évben, és 38-ról 20 százalékra csökkent azok aránya, akik javulást tapasztaltak. Bár a fiatalok relatív többsége továbbra is optimista, jelentosen nott azok aránya, akik anyagi helyzetük romlását prognosztizálták. A fiatalok anyagi helyzetét illetoen a felmérés megállapítja: az elmúlt években valóságos fogyasztói expanzió zajlott le. A mobiltelefonnal rendelkezok aránya a 18-29 évesek körében 30-ról 94-re nott 2001 és 2008 között, ma már a fiatalok szinte kivétel nélkül rendelkeznek maroktelefonnal. A számítógéppel rendelkezok aránya is hasonlóan növekedett, 2001-ben a fiatalok 15, 2008-ban 71, 2013-ban pedig 91 százalékuk számolt be arról, hogy a háztartásban megtalálható az asztali vagy a hordozható személyi számítógép. A saját vagy más tulajdonában levo autót használók aránya 14-rol 43, majd 57 százalékra nott. A nagy értéku vagyontárgyak (lakás, autó) tulajdonlók esetében is számottevo a növekedés. A saját lakással rendelkezok aránya 44-rol 57 százalékra nott 2008 szeptembere és 2013 áprilisa között. A bovülés annak ellenére következett be, hogy a válság kirobbanása után a korábbi években jelentos fejlodésnek indult romániai ingatlanpiac megtorpant. [.] táblázat A fiatalok gondjai A munkanélküliség, a pénztelenség és az alacsony keresetek, illetve a kilátástalan jövo az a három probléma, amelyet az erdélyi magyar fiatalok megemlítettek. Míg 2008-ban a megkérdezettek 37 százaléka említette a két legsúlyosabb gond között a munkahelyek hiányát, ezek aránya 2013-ra 60 százalékra emelkedett. A pénztelenséget, az alacsony kereseteket említok aránya 29-rol 41-re, a kilátástalan jövot megjelölok aránya pedig 13-ról 18 százalékra növekedett. Míg 2001 és 2008 között, az életszínvonal fokozatos emelkedésével elsosorban olyan immateriális problémák kerültek elotérbe, mint a kulturálatlanság az igénytelenség a családi értékek megrendülése az erkölcsi romlás a 2008-as gazdasági válság következtében ezek ismét háttérbe szorultak, kikerültek a fiatalok látókörébol, helyüket ismét a megélhetéshez kötodo nehézségek veszik át �?letút. Elsosorban az individualista életesemények kerülnek a fiatalok életútjának korábbi szakaszába. Az elmúlt tizenkét évben a megélt/tervezett események közül legmarkánsabban az elso szexuális tapasztalat megszerzése kerül idoben elobbre. Míg 2001-ben 18,3 évesen élték meg/tervezték megélni ezt a 18-29 éves erdélyi magyar fiatalok, 2013-ra 9 hónappal csökken az átlagéletkor, már 18 éves kort megelozve, 17,6 évre tevodik. Az eltérés még hangsúlyosabb a lányok esetében, itt egy évvel hozódik korábbra az elso szexuális tapasztalat megszerzésének átlagéletkora, 19-rol 18 évre. Szintén a lányok esetében kerül jelentosebb mértékben elotérbe a szélsoséges alkoholfogyasztás kipróbálása, míg 2001-ben 19,1 évesen, addig 2013-ban 17,9 évesen szándékoznak jól berúgni. A teljes mintában 7 hónappal kerül elobbre ez a magatartás. A férfiak esetében a szüloktol való függetlenedés kerül határozottan elobbre (mintegy 9 hónappal 2001-hez viszonyítva), már 21 évesen szeretnék elérni az anyagi függetlenséget, és 24 éves korban elköltözni a szüloi házból. [.] .értékek Az erdélyi magyar fiatalok értékpreferenciáiban csekély a változás. A család, a jövedelem, a munka, a barátok, a szabadido, a muveltség egyaránt fontos az egyének életében, a megkérdezettek 90-99 százaléka között fontosnak tarja ezeket. Számottevoen csökkent azonban azoknak az aránya 2001-hez képest, akik nagyon fontosnak gondolják mindezeket. Ez az árnyalatnyi eltérés arra utalhat, hogy a mai fiatalok, ha nem is helyezkednek élesen szembe a társadalmi elvárásokkal, viszont csökken ezeknek a normáknak a kényszeríto ereje. Alapvetoen a tradicionális, konformitásorientált, a közösségi szféra körébe sorolható értékek esetében tapasztalható jelentosebb leértékelodés, jelentosen csökken azok aránya, akik a nemzet szerepét a társadalmi rendet illetve a korábbi kérdésben a politikát fontosnak gondolják. Ezzel szemben a privát szférához tartozó értékek enyhe felértékelodése figyelheto meg, a változatos élet a szépség a kultúra, muveltség jelennek meg hangsúlyosabban. Nott a gyermeket tervezok száma A házasságkötés mindkét nem esetében jelentosen kitolódik, míg 2001-ben a fiatalok 25 éves koruk után készültek házasodni, ez most majdnem 26 éves korra halasztódik. 87-rol 92 százalékra emelkedik azok aránya, akik szerint a nok 22 éves koruk után kellene házasodjanak, és 31-rol 36 százalékra nott azok aránya, akik ezt a 26. életév után tartják megfelelonek. A gyerekvállalás késobbi idopontra való halasztásának következménye, hogy az ifjúsági mintákban egyre kisebb arányban vannak jelen a gyerekkel rendelkezok, viszont pozitív elmozdulásnak tekintheto, hogy a több mint egy gyereket tervezok aránya nott 2008-hoz képest, és csökkent azok aránya, akik egy gyermeket szeretnének. A két gyermeket tervezok aránya 60-ról 64 százalékra, a három vagy több gyereket kívánók aránya pedig 17-rol 21 százalékra nott. A házasságkötéshez hasonlóan a gyerekvállalás kezdési idopontja is kitolódik, a férfiak 3 hónappal (27,5 évesen), a nok 6 hónappal késobb (25,4 évesen) vállalnák az elso gyermeküket, 2001-hez viszonyítva. A fiatalok egyre inkább elonybe részesítik a házasság elotti együttélést. Míg 2001-ben az együttélés a házasságkötést másfél évvel elozte meg, ez az idoszak most két és fél évre nott. Vallásosság Arra a kérdésre, hogy menynyire fontos a vallás a fiatalok életében 2001-ben a 18-29 éves fiatalok 74 százaléka mondta, hogy nagyon fontos vagy fontos 2008-ban 61 százalékuk, 2013 pedig 66 százalékuk. Tehát még 2001 és 2008 között a vallást fontosnak gondolók aránya csökkent, 2013-ban enyhe felértékelodésnek lehetünk tanúi. Bár folyamatosan csökken a hetente templomba járók aránya, ezt kompenzálja a legalább havonta egyszer elmenoké. �?sszességében azt feltételezhetjük, hogy bár enyhén csökken a vallás szerepének és gyakorlásának intenzitása, de ez egyelore nem jelenti a szekularizálódás magasabb fokát, az erdélyi magyar fiatalok többségének életében továbbra is fontos helyet foglal el a hit és az egyház. Dohányzás, alkohol Jelentosen nott azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy soha nem fognak dohányozni. Míg 2001-ben a 18-29 éves erdélyi magyar fiatalok 37 százaléka arról számolt be, hogy naponta rágyújt, ez 2008-ra 33 százalékra, 2013-ra pedig 28 százalékra csökkent. Nott viszont azok aránya, akik kipróbálják az alkoholfogyasztást, stagnál azok aránya, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt. A megkérdezettek fiatalok 2-3 százaléka számolt be arról, hogy napi, illetve egyötödük arról, hogy heti rendszerességgel fogyaszt alkoholt. No az elvándorlási kedv 2008-hoz képest a 2013-ban a megkérdezettek 13 százaléka arról számolt be, hogy a háztartás tagjai közül valaki épp külföldön tartózkodik (2001-ben ez csupán 7 százalék), illetve minden második válaszadó jelezte, hogy a tágabb családból, rokonságból van olyan személy, aki külföldön él (2001-ben ez csupán minden harmadik volt ebben a helyzetben). A migrációs szándékok esetében a külföldi munkavállalás kap kiemelt szerepet. A 18-35 éves korosztályban 2008 és 2013 között 33-ról 43-ra nott azok aránya, akik idoszakos munkavállalás céljával külföldre mennének, a 18-29 éves korosztályban 2001-ben 41, 2008-ban 38, 2013-ban pedig már 51 százalék tervez munkát vállalni az országhatárokon túl. Megváltoztak a külföldi munkavállalás célországai. Míg 2001-ben a külföldön munkát vállalni szándékozó magyar fiatalok 75 százaléka említette Magyarországot, ez 2008-ra 39 százalékra, 2013-ban pedig 27 százalékra esett vissza Magyarországgal szemben jelentosen nott a Nyugat-Európa felé történo elmozdulás, a Németországba vagy Ausztriába munkát vállalni szándékozók aránya megduplázódott 2001-hez képest, 25-rol 51 százalékra nott, így a német nyelvterület jelenti az elsodleges opciót, ezt pedig Anglia követi, az erdélyi magyar fiatalok egyharmada preferálná az Egyesült Királyságot munkavállalás szempontjából. Magyarország a harmadik helyre süllyedt a preferált célországok rangsorában, ezt az Egyesült Államok követi, majd Olaszország és Spanyolország. A külföldön való letelepedést fontolgatók aránya nem változott 2008-hoz képest (14 százalék), körükben továbbra is Magyarország képezi az elsodleges célországot, ezt követi Németország, illetve az Egyesült Királyság. Modell értéku erdélyi személyiségek Az erdélyi magyar fiatalok legnépszerubb szabadidos tevékenységek a tévézés (90 százalék a hetente tévézok aránya), a rádióhallgatás (77 százalék), a barátokkal való együttlét (59 százalék), a sportolás (59 százalék), az újságolvasás (39 százalék), a bevásárlás (37 százalék), kávézók, bárok látogatása (35 százalék). A kérdésre, miszerint van-e olyan ma is élo, erdélyi magyar személy, személyiség (színész, énekes, muvész, író stb.), akit a fiatalok nagyra értékelnek, a megkérdezettek relatív többsége szerint nincs ilyen személy (40 százalék), illetve további egyharmad nem tud egyetlen nevet sem említeni. A válaszadók mintegy negyede tudott legalább egy ismert, általa nagyra értékelt személyiséget megnevezni. A legtöbb említést Kányádi Sándor erdélyi magyar költo kapta, ot Tamás Gábor és Dancs Annamária könnyuzenei énekesek, illetve Böjte Csaba szerzetes követte. A lista elso tíz helyezettje közé két politikus is bekerült, Tokés László, európai parlamenti képviselo, illetve Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. parlamenti képviselo, illetve Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. [.] táblázat A fiatalok közül egyre kevesebben olvasnak újságot, ami nagy valószínuséggel a világháló használatának növekvo intenzitásával is összefügg. Tovább bovül a helyi magyar lapok piaca, és csökken az országos magyar napilapok (Krónika, illetve az �?j Magyar Szó), illetve a román lapok olvasótábora a magyar fiatalok körében. Nyelvismeret, politika A román nyelvet a magyar anyanyelvu fiatalok túlnyomó többsége (95-98 százaléka) beszéli valamilyen szinten, 2001 és 2013 között enyhén - 77-rol 72 százalékra - csökkeno tendencia figyelheto meg azon 18-29 évesek körében, akik úgy vélik, hogy a román nyelvet jól beszélik, növekszik azok aránya, akik saját bevallásuk szerint nem beszélnek jól románul, de meg tudják magukat értetni az ország nyelvén. Az idegen nyelvek esetében az angol nyelv térhódítása figyelheto meg, míg 2001-ben a 18-29 évesek 51 százaléka mondta azt, hogy valamilyen szinten (jól vagy megérteti magát) ismeri az angol nyelvet, ez 2008-ra 66, 2013- ra pedig 72 százalékra no. A 18-35 éves korosztály egyharmada nyilatkozott úgy, hogy jól beszéli az angolt. Az erdélyi magyar fiatalok mintegy fele gondolja úgy 2013 áprilisában, hogy a románok és a magyarok között konfliktusos a kapcsolat az országban, egynegyedük együttmuködési viszonyt lát, másik negyedük szerint pedig kölcsönös érdektelenség jellemzi a román-magyar viszonyt. A felerosödo negatív megítélés nagy valószínuséggel a hangsúlyosan mediatizált székely zászló ügy illetve a trikolóros hajpánt ügy és általában a március 15-i magyar nemzeti ünnep kapcsán felmerülo feszültségek számlájára írható. A politika egyébként kismértékben érdekli az erdélyi magyar fiatalokat, mintegy 13 százalékuk állítja ezt. Maszol.ro 2013. november 15.Tótágast álló értékrendVan-e olyan, ma is élő erdélyi magyar személyiség – színész, énekes, művész, író és így tovább –, akit a fiatalok nagyra értékelnek? Többek között erre a kérdésre is választ vártak annak a felmérésnek a keretében, amelyet Románia tizenhat megyéjében végzett két szociológus, Kiss Tamás és Barna Gergő. A 18-35 év közötti erdélyi magyarokat célzó kutatás során Kányádi Sándor kapta a legtöbb jelölést – ami érthető is, hiszen koszorús költőnk immár középiskolás tananyag, és koránál fogva már a megkérdezettek szüleinek és nagyszüleinek is példaképe lehetett. A meglepetések még csak ezután következnek. A kutatásból ugyanis az is kiderül, hogy a mai fiatalok körében a második legismertebb és nagyra becsült élő személyiség a 40 éve külföldön daloló Tamás Gábor. Szociológus legyen a talpán, aki meg tudja magyarázni az énekes helyezését, a felmérést végző két szakember sem tudta. Semmi gond Tamás Gáborral, mindenkinek lelke rajta, milyen műfajt szeret, ki a kedvence, ki a példaképe. Ám el lehet gondolkodni azon, milyen további sorrend alakult ki a válaszokból a fiatalok által ismert és nagyra becsült „erdélyi személyiség” címszó alatt. Egyáltalán: kiket ismernek szűkebb vagy tágabb hazájuk reprezentatív személyiségei közül, kikre tekintenek példaképként? Egy alaposabban tájékozott személyiség számára igencsak meglepő lehet, hogy a listán Böjte atya előtt van Tamás Gábor és Dancs Annamária, Baricz Gergő énekes, a falunapok újdonsült kedvence előbbre van, mint Tőkés László, a Csillag születik gyereksztárja, a tojáshéjból alig kibújt László Attila megelőzi Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költőt. Antal Timi X-faktoros leányzó, akiről nemrég még azt sem tudtuk, hogy a világon van, nagyobb példakép, mint a magyar nyelvterület egyik legkiválóbb színésze, Bogdán Zsolt. A neveken túl sokkal többet mond a huszonévesek tájékozottságáról, hogy a megkérdezettek relatív többsége szerint nincs is ilyen személy, további egyharmad pedig senkit sem tudott említeni. Ugyanakkor a válaszadók mintegy negyede volt képes legalább egy ismert, általa nagyra értékelt személyiséget megnevezni. El is kellene gondolkodni azon, mi okozza az értékrendek felborulását, miért „vergődnek” a legnagyobb ismeretlenségben olyan személyiségek, akik életükkel és munkájukkal példát nyújthatnának a mai fiataloknak. A példákból az derül ki, hogy a többség azt választja példaképnek, akit az unalomig nyomatnak a médiákban – függetlenül attól, hogy az illető letett-e már valamit az asztalra, a felszín alatt létezik-e valós érték. A felhígult kulturális ajánlatok áradatában, a felszínes tájékozottsággal fenyegető internet világában, a televíziós csatornák etikai válságának kellős közepén nem csoda, hogy az erdélyi fiatalok értékítélete sok kívánnivalót hagy maga után. Hiszen ugyanabból a felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyar fiatalok legnépszerűbb szabadidős tevékenysége a tévézés. Teljesen jogosan merülhet fel azonban az a kérdés is, hogy hol voltunk mi, felnőttek, miközben csemetéink – tévét, netet, netán kocsmát bújva – szinte észrevétlenül felnőttek. Az elsekélyesedett ismeretek mögött a ma középkorú generációjának felelőssége is nagymértékben tetten érhető. Elsősorban a rendszerváltás után, amikor elkezdtünk rohanni a pénz után, az értékeket már nem a műveltségben, tájékozottságban, tudásban mértük, hanem autónk, házunk, telkünk, pénztárcánk méreteiben. Kényelmes volt, ha a gyerek lecövekelt a televízió, a számítógép előtt – az így felszabadult idő újabb pénzszerzési lehetőséggel kecsegtetett. Szívünkre tett kézzel ismerhetjük el: nem csak gyerekeink, de saját értékrendünk is rohamosan változik. Gyermekeink felszínessége azt bizonyítja: nem a legjobb irányba… Nánó Csaba Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. január 31.Várvédő – Erdélyi Helikon Irodalmi FüzetekA két világháború közti erdélyi magyar irodalom legtermékenyebb ága az Erdélyi Helikon írói csoportosulás. A helikonisták közé sorolható ötvenöt író által létrehozott alkotások java része túlélte az irodalmi kánonok hullámtöréseit, túlélte a kommunista diktatúra tilalmi évtizedeit. Csupán tucatnyi szerző került a „megtűrtek” körébe, a többségnek évtizedekig az elhallgatás, könyveiknek a könyvtárak zárolt polcai jutottak osztályrészül. A hatvanas–hetvenes évek bukaresti és kolozsvári kiadóinak kitartó küzdelme eredményezte azt, hogy Balázs Ferenc, Bánffy Miklós, Berde Mária, Dsida Jenő, P. Gulácsy Irén, Karácsony Benő, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Markovits Rodion, Reményik Sándor, Szántó György… neve sorra visszakerült az irodalmi köztudatba. Nyírő József és Wass Albert művei azonban itthon csak az 1989/90-es fordulat után jelenhettek meg. Nyírő József hamvainak honi földbe való temetését a hatalom megakadályozta; a távollétében koncepciós perben elítélt Wass Albert jogi rehabilitációja mindmáig késik. Az 1989-es politikai fordulatot követően a helikonisták iránti érdeklődés – a „marosvécsi írói parlament” legjobbjainak köszönhetően – újra reneszánszát éli. Az alkotóközösség megismerésének rögös útján Az Erdélyi Helikon költői (1928–1944) című Kriterion-kiadvány (1973) jelentette az első lépést. A beígért folytatás elmaradt, a próza- és kritika-antológia már nem jelenhetett meg. A következő nagy lépést a Marosi Ildikó által közzétett kétkötetes leveleskönyv – A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924–1944), Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979 – jelentette. A rendkívül értékes forráskiadvány ismételten felkeltette az érdeklődést a marosvécsi találkozók és az Erdélyi Szépmíves Céh iránt. A mögöttünk maradt két évtizedben a cenzúra béklyóitól megszabadult szellemi élet fórumai és műhelyei intenzív munkával igyekeztek ledönteni a tabukat. A csíkszeredai Pallas–Akadémia, a kolozsvári Kriterion, Polis, a marosvásárhelyi Mentor kiadó sorra jelentette meg a műveket, irodalmi társaságok, alapítványok hosszú sora vállalta fel egy-egy író kultuszának ébresztését, ápolását. Írásunkban e nemes törekvés újabb hajtásáról szeretnénk tájékoztatni az erdélyi magyar literatúra iránt érdeklődő olvasókat, irodalombarátokat az anyaországban létrehozott Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítványról, működéséről és az általa megjelentetett Várvédő című, évente megjelenő folyóiratról, az általuk szervezett budapesti rendezvényekről. Kemény János unokája kezdeményezésére 2010 januárjában a magyarországi Pátyon hozták létre az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítványt. Vajon Kemény Endre, az alapítvány elnökeként miért tartotta fontosnak azt, hogy az Erdélyi Helikon ügye az anyaországban is szervezett formában képviselve legyen? A kérdésre a Várvédő 1. számában a Medgyessy Éva által készített interjúban kapunk választ: „Azt tapasztaltam, hogy még az irodalmi érdeklődésű magyarországi közönség körében is alig ismert az Erdélyi Helikon írói csoportosulás és a hozzá kötődő, azonos című folyóirat. Az ismert írókat, költőket, mint Tamási Áron, Wass Albert, Áprily Lajos, Jékely Zoltán nem hozzák összefüggésbe a szellemi csapattal, ahová tartoznak, a szám szerint 55 helikonista közül mindössze néhányat ismer a közönség. Fontosnak tartottam tehát az Erdélyi Helikon ügyének képviseletét, alkotóinak megismertetését, szellemiségének őrzését, olyan értékek terjesztését, amelyek ma is aktuális kérdésekre keresik a választ (…) a Helikon bátor, megmaradásunkat célzó, kultúránkat nemesítő eszméire ma is szükségünk van.” Az Európai Unió homogenizáló, a nemzeti sajátosságokat alábecsülő törekvései áradatában, az egymással ellenséges szekértáborokra szakadt mai magyar szellemi életben az erdélyi példa számos tanulságul szolgálhat: „Elszakadva az anyaországtól, egyedül maradván, egy hosszú távú kisebbségi sorsra kellett berendezkedjenek. 1926-tól Marosvécsen ült össze az erdélyi »írói parlament«, ahol a két-három napos találkozóikon az írók megvitathatták elképzeléseiket, terveiket a jövőt illetően, örökké szem előtt tartva a transzszilvanizmus eszméjét.” Az alapítvány tevékenysége az Erdélyben 2000-ben létrehozott, az Adamovits Sándor által vezetett Helikon Alapítvánnyal párhuzamos síkon halad, egyazon cél szolgálatában. Az Erdélyi Helikon – Kemény János Alapítvány a megalapításától eltelt évek alatt több irányban fejtett ki sikeres tevékenységet. Elsőként megjelentették az Erdélyi Helikon Öröknaptárat, melyben mind az 55 helikonista szerepel, az írók születése és halála évével; bekapcsolódtak a marosvásárhelyi testvéralapítvány által szervezett rendezvényekbe; 2011-ben beindítottak egy ünnepségsorozatot, melynek célja, hogy mind az 55 helikonistáról méltón megemlékezzenek; 2012-ben megjelentették a Várvédő folyóirat – alcímében: Erdélyi Helikon Irodalmi Füzetek – 1. számát. Az Öröknaptár, a marosvásárhelyi alapítvány révén, remélhetőleg eljut az erdélyi magyar oktatási és kulturális intézményekbe, segédeszközként az írók kultuszának méltó ápolásában. Az erdélyiekkel közös rendezvények aktív szereplőiként szolgálják a Helikon-közösség eszméinek propagálását. S ez nem csupán irodalom-, illetve eszmetörténeti kérdés, nemcsak Erdélyben, hanem az anyaországban is aktuálpolitikai üzenete van – irodalmi és egyéb vonatkozásban is. Szőcs Géza a 2011. november 15-i budapesti Erdélyi helikonisták ünnepségén elhangzott üdvözlő beszédében méltán hangsúlyozta: „… széles spektrumú társaság volt ez, hány különböző módon látták és láttatták a világot, és arra a meggyőződésre is juthatunk, hogy a békésen egymás mellett ülő írók és költők világnézetét olykor maga a világ választotta el egymástól – mégis jól megfértek egymás mellett, mert megértették, hogy a szervezetbe tömörülés nem holmi öncélú úri huncutság, hanem a hangsúlyos érdekképviselet és a közös fellépésből adódó társadalmi elfogadottság felé vezető út maga.” Az első Helikon- ünnepségen hangzottak el e szavak. Az elsőt aztán 2012. november 17-én követte a második, 2013. november 21-én pedig a harmadik jubileumi ünnepség – igen gazdag, vonzó programmal, illusztris személyiségek közreműködésével. Ez utóbbi alkalommal a részvevők megtekinthették a szatmárnémeti származású, Szentendrén élő Paulovics László grafikus és festőművész helikonista írókról készített portrésorozatát. A műsorokat Óss Enikő, a Nagyváradról Amerikába emigrált, majd Budapestre települt színésznő rendezi. A szervezők előtt követendő példaként áll a két háború között igen eredményesen működő – 1934-ben alakult, négy év múlva már harminchétezer tagot számláló – Erdélyi Helikon Magyarországi Barátai elnevezésű közösség. A Várvédő 1. számában Medgyessy Éva alapító főszerkesztő tollából olvashatunk az útra bocsátott kiadvánnyal kapcsolatos elképzeléseikről: „Célunk elsősorban nem a múltidéző nosztalgiázás, hanem az elmúlt évtizedekben szándékosan eltemetett, elfeledtetett, ám páratlanul gazdag irodalmi-szellemi hagyaték aktualitásának és jövőbe mutató aspektusainak felfedezése is. Ezért az irodalmi szemelvények mellett megvizsgáljuk, hogyan él ma a két világháború közti erdélyi magyar író-költő társadalom munkásságának emléke a jelen szellemi embereinek emlékeze-tében, illetve jeles irodalmi személyiségeink miként értékelik az említett életműveket és nem utolsósorban az ehhez hasonló szellemi közösségek létrejöttének fontosságát. A Várvédő »füzeteiben« ezért nem csupán a két világháború közötti erdélyi írókkal és költőkkel, hanem a mai magyar szellemi élet és irodalmi jelenünk elhivatott, jeles képviselőivel is találkozhatnak. Várvédő tevékenységünk így reményeink szerint egyformán hozzájárul majd a marosvécsi várkastélyban létrejött, egyedülálló irodalmi csoportosulás művészetének ápolásához és újraélesztéséhez, valamint erős várunk, a szellem, a kultúra szolgálatához is.” Erdélyi Helikon – Irodalmi Füzetek – Várvédő. Mit takar e hármas tagolású cselekvési tér? Erre a Marosvásárhelyen született, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–francia szakot végzett író, színháztörténész, a Várvédő folyóirat főszerkesztője, az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány irodalom- és színháztörténeti tanácsadója, Medgyessy Éva szavai adnak számunkra kimerítő választ: „Erdélyi Helikon – ez ugye önmagáért beszél. Ennek a két világháború közötti irodalmi mozgalomnak, a hozzá kapcsolódó folyóiratnak, valamint az eköré csoportosuló alkotóknak állít emléket. Irodalmi Füzetek – ez rávilágít arra, hogy nem csupán a műveket idézzük fel, hanem, mint egy jó irodalomórán teleírt füzetben szokás, rávilágítunk a társadalmi-politikai körülményekre, az írók életpályájára, és ami talán még izgalmasabb, a témában folytatott saját kutatásaink eredményét is hozzátesszük itt. És hogy miért Várvédő? A helikoni találkozók székhelye, a marosvécsi vár és persze a találkozók szellemiségének őrzésére utalunk ezzel. De képletesen egy kicsit távolabbra is: erős várunk, az anyanyelvi kultúra védelmére. Azt a szellemiséget, azt a gondolatiságot szeretnénk közkinccsé tenni, amelyet az erdélyi helikonisták képviseltek, és amely ma is aktuális. Hogy mi is ez? Egészen röviden összefoglalva: a kultúra lélekmentő és nemzetmegtartó ereje.” A Várvédő – Erdélyi Irodalmi Füzetek eddigi két száma arról győz meg, hogy az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány csapata hűséggel és elkötelezetten, tartalmilag, és a nyomdai kivitelezésben is magas igényességgel követi a maga elé állított célt, munkájukat a szó nemes értelemben vett szolgálatként tételezik. Az 1. szám beköszöntő írásai – Előszó, Szőcs Géza köszöntője az Erdélyi helikonisták első ünnepségén, a két háború közötti Erdélyi Helikon Magyarországi Barátai rendezvényét népszerűsítő Hívogató reprint megjelentetése, az alapítvány létrejötte körülményeinek felidézése, Pomogáts Béla írása a marosvécsi íróközösségről és az általa megjelentetett azonos nevű folyóiratról – mind-mind a témára való ráhangolódást segítik. A szerkesztői szándékhoz híven az írók születési vagy elhalálozási évfordulójuk szerint kerülnek fénykörbe. E számban: Balázs Ferenc, Gagyi László, Kacsó Sándor, Kemény János, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Maksay Albert, Molter Károly, Olosz Lajos, Reményik Sándor, Szántó György, Szentimrei Jenő, Tavaszy Sándor. Az életrajzokat Medgyessy Éva és Pomogáts Béla jegyzi. Mindenik életrajzot egy-egy alkotás, illetve abból kiragadott részlet követ. A megidézett szerzőkről és műveikből kirajzolódó képet többnyire kortársak, családtagok, illetve baráti körükből megszólalók kiváló tárgyismerettel és lelki affinitással telített írásai teszik még árnyaltabbá – Balázs Ferenc emlékezetét Kászoni József, a Kemény Jánosét Kemény Endre, a Kuncz Aladárét Jancsó Miklós, a Makkai Sándorét Makkai Lilla, a Reményik Sándorét Molter Károly. A folyóirat tárgykörében szerep jut a kitekintésnek, a választott téma tágabb értelemben történő bemutatásának is. E számban a kolozsvári születésű Szász István Tas tanulmánya – A közösen gondolkodó Helikon és Hitel – a két kiadvány céljaiban kimutatható párhuzamosságot, közös törekvéseket tárja fel. Az ugyancsak erdélyi származású, de nyugatra sodródott Tolvaly Ferenc magatartása azt példázza, hogy „a szellem embere kitekint a világba – és onnan hazahozza tapasztalatait”. A vele készített interjú zárószavai általános megfontolásra érdemesek: „Mint korábbi nagy válságok idején, most is az értelmiségnek a felelőssége, hogy a kiutat keresse, ugyanakkor rámutasson arra, hogy a világ csak erkölcsi-etikai alapokon maradhat fenn.” A Várvédő 2. számának bevezetője az általános elveken, célkitűzéseken túl a lapszerkesztés kulisszatitkairól, no meg a támogatókról és előfizetőkről beszél, segítségről és bizalomról szól. Joggal, hisz már több mint százan lettek/váltak a lapot igénylő olvasókká, előjegyzésükkel támogatják a kiadvány megjelenését. E lapszámot Pomogáts Béla nemrég megjelent könyvének – A marosvécsi várban – előszavából vett részlettel indítják. Idézzünk belőle néhány gondolatot: „Az erdélyi irodalmi közösség ugyanolyan szellemi tényezője és alakítója volt a két világháború közötti magyar irodalmi kultúrának, mint a Nyugat körül gyülekező irodalom vagy a népi mozgalom. (…) termékeny példát adott arra, hogy az irodalmi értékek szolgálata és a közösségi-nemzeti elkötelezettség a legkevésbé sem állhat egymással szemben.” Rendkívül sok és értékes információval és megállapítással szolgál Murvai László tanulmánya: A transzszilvanizmus az erdélyi magyar oktatásban. A szerző évtizedekig a román tanügyminisztérium nemzetiségi főosztályának volt a beosztottja, majd vezetője, így hitelesen tudja elénk tárni a helikonisták odisszeáját a diktatúra éveiben kötelező tantervekben. Kemény Endre az Erdélyi Helikon folyóirat tizenhét éves történetét vázolja fel, utalva arra, hogy miként sikerült teljesítenie a keletkezésekor felvállalt feladatát: „a kisebbségi sorsra kényszerült magyarok lelki támogatását és megerősítését a kultúra eszközeivel”. A folyóirat programja érzékeltetésére idéz annak kiváló szerkesztői – Áprily Lajos és Kuncz Aladár – beköszöntő írásaiból; az utólagos értékelések – Pomogáts Béla, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon címszava, Marosi Ildikó méltatása – mintegy visszaigazolják elődeik fölvállalt szolgálatának időtálló értékeit. A lapszerkezet az első számban tapasztalt utat követi: a rövid íróportrékat – Bárd Oszkár, Hunyady Sándor, Jékely Zoltán, Kádár Imre, Kiss Jenő, Kovács László, Lakatos Imre, Moldován Pál, Ormos Iván, Pakocs Károly, Sipos Domokos, Szentmihályiné Szabó Mária – Medgyessy Éva jegyzi. A saját művek, illetve az azokból kiragadott részletek hozzák az olvasókhoz közelebb a mostani számban, többségükben kevésbé ismert szerzők munkáit. Bárd Oszkárról Murvai László, Hunyady Sándorról Brody Alexander, Jékely Zoltánról Katona Tamás, Kiss Jenőről Szász István Tas és Tamás Gábor, Sipos Domokosról Lőrinczi László ír értő, lélekközeli sorokat. A lapszám „csemegéje” a Kányádi Sándorral folytatott beszélgetés. Megható történetek felidézése ez, melyek „elindultak Kányádi emlékezetéből, mint feltörő forrásból a víz, s vették az irányt, amerre akarták, elkanyarodtak, miként a pisztrángos hegyi patak is természet adta útján jobbra meg balra – ahogyan a hegyoldal lejtése viszi.” Élvezetes diákkori emlékek, tanulságos történetek fonódnak itt egybe történelmi példákkal, családi emlékekkel. Mindkét számot a Hírek, események rovat zárja: közös bennük, hogy a helikonistákkal kapcsolatos eseményekről számolnak be – Erdélytől Budapestig, s onnan is távolabb: Los Angelesig. Mindenik sor tanúságtétel az íróközösség élő hagyományairól, a tiszteletről és megbecsülésről, amely tagjait övezi. Nem zárhatjuk bemutató értékelésünket anélkül, hogy felhívnánk a figyelmet a két számban megjelent igen értékes korabeli fotókra, melyek messze többet jelentenek illusztrációknál. Az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány és a Várvédő folyóirat igen kedvező fogadtatásáról egyként vallanak az évenként tartott budapesti jubileumi ünnepségek, valamint az is, hogy már a lap 2. száma több mint száz előfizető nevét közölhette. Máriás József Művelődés (Kolozsvár) 2014. május 15.Augusztus: a magyar térfoglalás hónapjaKolozsváron ötödik alkalommal szerveznek Magyar Napokat, Marosvásárhelyen második kiadásához érkezett a Forgatag. Míg az előbbi rendezvény helyszínei és kínálata bővült, a Vásárhelyi Forgatag szervezői még nem tudják, hogy a város központjában kapnak-e területfoglalási engedélyt. A Kolozsvári Magyar Napok szervezői is tisztában vannak azzal, hogy nehéz lesz felülmúlni a tavalyi rendezvényt, hiszen 2013-ban minden a legekről szólt: többek között elhozták az István, a király rockoperát, amelyet a kincses város főterén álló eddigi legnagyobb színpadon mutattak be a legnépesebb közönség előtt. Az idei, augusztus 17. és 24. között, ötödik alkalommal megszervezendő nyolcnapos rendezvény inkább a változatosságra és a sokszínűségre koncentrál – nyilatkozta Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, a rendezvény főszervezője. Óperrrencián innen és túl az idei magyar napok mottója – ennek kapcsán Gergely Balázs azt mondta: a fesztivál a valóság és a mesevilág határán mozog, „hiszen évente egy héten át kicsit meseszerűvé válik Kolozsvár főtere és más helyszínei, de arra is vonatkozik a mottó, hogy a szervezők, akárcsak a mesebeli hősök, mindig megtalálják szövetségeseiket a támogatókban, partnerekben, akikkel együtt sikerre viszik a történetet”. Hogy valóban mennyire meseszerű az egész augusztusi fesztivál, azt jól érzékelteti, hogy ott ünnepel immár ötödik éve Kolozsvár magyarsága – és nemcsak –, ahol alig egy évtizede még kotrógépek, gödrök, nemzeti színű padok és oszlopok csúfították a város képét. Újításokban az idén sincs hiány: a kezdetben viszonylag szerény, háromnapos sokadalom tavaly már egy hetesre bővült, a szervezők az idén ezt is megtoldották egy nappal. A Magyar Napok eseményeinek helyszínei immár az egész várost átszövik, és minden alkalommal újabbak adódnak hozzájuk. Felújítási munkálatok miatt kimarad ugyan az idén a Farkas utcai romkert, de média- és múzeumok sétányával bővül a kínálat. Újdonság, hogy ezúttal a kolozsvári magyar színház is részt vesz a rendezvényen. Ugyanakkor autentikus középkori forgatag várja a közönséget, a közös múlt és jövő jegyében a velünk együtt élő nemzeti közösségek, kiemelten a zsidó közösség felé történik nyitás ebben az évben. Szimfonikusoktól a legendákig Jóval nagyobb teret kapnak az idei Magyar Napok keretében a komolyzene művelői. Kolozsvár főterén láthatjuk ugyanis az MR Szimfonik Live produkcióját, amelyet eddig Magyarországon kívül sehol sem mutattak be. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara olyan előadókat kísér, mint Péterfy Bori és a Love Band, a Heaven Street Seven, az Irie Maffia, és a Pannonia All Stars Orchestra (PASO). A Kolozsvári Magyar Operában fellép a Magyar Rádió Szinfonikus Zenekara, az MTVA archívumából pedig filmeket, ezen belül gyerekfilmeket mutatnak be, de lesz sajtófotó-kiállítás is a Magyar Távirati Iroda tavalyi terméséből. Sánta Levente fesztiváligazgatótól heti bontásban is megtudhattuk a fesztivál főbb programpontjait. Vasárnap, augusztus 17-én, a nyitógálán mutatják be a Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas rendező-koreográfus által rendezett Székely Dózsa György című táncjátékot a Honvéd Táncszínház előadásában, Novák Péter főszereplésével. Hétfőn a főtéri nagyszínpadon egész estés, mintegy négyórás rockkoncert zajlik majd, a fellépők között lesz a Kalapács együttes régi Pokolgép- és Omen-dalokkal, a Dinamit együttes Rudán Joe-val, Varga Miklós, a Takács Tamás Dirty Blues Band és mások. Kedden Tamás Gábor lép fel a nagyszínpadon, szerdán a nemzetközi Szent István-napi Néptánctalálkozó gálaelőadása zajlik, csütörtökön a Kiscsillag és a Quimby lép fel. Pénteken az MR Szimfonik Live produkciójára kerül sor, szombaton Illés-emlékkoncert Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs, valamint meghívott vendégeik: Feke Pál, Vastag Tamás és Vastag Csaba, Csobot Adél, Baricz Gergő és Gubik Petra közreműködésével. Vasárnap este a magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig 21 képben feldolgozó, Experidance Ezeregyév című látvány és táncszínházi nagyprodukciót tekintheti meg a közönség a főtéri nagyszínpadon. A Farkas-utcai színpadon a fellépők között lesz Palya Bea, a 100 Folk Celsiust és a Parno Graszt. Az ötödik Kolozsvári Magyar Napokon is folytatódnak a már hagyományossá vált programok: lesznek gyerek- és ifjúsági, valamint képzőművészeti és irodalmi rendezvények, filmnapok, kiállítások, kerekasztal-beszélgetések, gasztronómiai és borászati rendezvények. A sokak által látogatott Fesztivál-utca a Farkas-utcában újra várja az érdeklődőket, és természetesen a Szent István-napi Néptánctalálkozóra is sor kerül. A Magyar Napok 2014-ben az eddigi legnagyobb összegű, 130 ezer lejes támogatást kapja a kolozsvári önkormányzattól, a háromszorosát a két évvel ezelőttinek. Marosvásárhely: a helyzet változatlan Alig érnek véget Kolozsvárott a Magyar Napok eseményei, augusztus 27-én a kikapcsolódni vágyók máris vonulhatnak száz kilométerrel odébb: Marosvásárhelyen immár második alkalommal szervezik meg a Forgatagot. A tavalyi rendezvény elsődleges gondja állandósulni látszik: Soós Zoltán fesztiváligazgató és csapata már a tavaly is szerette volna a rendezvényt Marosvásárhely belvárosába vinni, de a polgármesteri hivataltól erre nem kapott engedélyt. Még le sem járt a tavalyi forgatag, a szervezők már benyújtották a kérést, hogy a 2014-es rendezvényen Marosvásárhely köztereit használhassák, egyelőre azonban még válaszra sem méltatták őket. Amit tudni lehet: rendezvények lesznek a színházban, a múzeumban, a zsinagógában, a Teleki Tékában és a Maros partján. Soósék még bíznak abban, hogy a városvezetés jobb belátásra tér, de nagy reményeket nem fűznek a nacionalista kirohanásairól ismert Dorin Florea polgármesterhez. A Forgatag művészeti vezetője az idén Sebestyén Aba színművész, aki sok szempontból kihívásként éli meg a rendezvényt, hiszen a különböző kulturális programok mellett helyet kell szorítani a populáris műfajoknak is. Finanszírozás tekintetében viszont idén jobban áll a Forgatag. „A szervező Vásárhelyért Egyesületet a Bethlen Gábor Alap felvette a jelentős szakmai és kulturális intézmények sorába, amely remélhetőleg majd az egyesület működését fogja biztosítani a következő egy évre” – nyilatkozta Portik Vilmos főszervező. A Forgatag programjai most körvonalazódnak: ami biztos, hogy Rúzsa Magdi lesz az idei esemény egyik főszereplője. Nánó Csaba. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. június 24.Bukovinai Székely Találkozó előadásokkal és koncertekkelElőadásokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket szombaton és vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozón a budapesti Reménység Szigetén. A találkozó hivatalosan szombaton 13 órakor nyílik: köszöntőt mond Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Az ünnepségen közreműködik az Osztováta Együttes - közölték a szervezők az MTI-vel. Délelőtt megrendezik a Szent László labdarúgó kupa elődöntőit, emellett fotókiállítás és a Hidas-Bonyhád Székelykör bemutatója is szerepel a programok között. Szent László és a Magyar Királyság mint európai hatalom címmel Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke tart előadást, majd Medvigy Endre irodalomkutató Nyirő József Madéfalvi veszedelem című művét mutatja be. Horváth Zoltán Szent László legendájáról és az erdélyi freskókról beszél, míg a székely katonarendet és az egyenruha kialakulását Bátonyi Pál ezredes és Demjén Imre ismerteti meg az érdeklődőkkel. Este hat órától római katolikus szentmise lesz, majd Tamás Gábor koncertje és táncház zárja a napot. Vasárnap Székelyföld autonómiájáról tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vesz mások mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Potápi Árpád János államtitkár, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is. A magyar szakrális királyok címmel Kocsis István erdélyi magyar író, Madéfalva és következményei címmel Tamás Menyhért József Attila-díjas író tart előadást. Az eseményen fellép Meister Éva erdélyi színművész, az Érdi Népdalkör, a Monori Strázsa Néptáncegyüttes, Dévai Nagy Kamilla és növendékei, valamint a Siculus Együttes. MTI 2014. augusztus 19.Élete fellépésére készül Tamás Gábor a Kolozsvári Magyar NapokonÉlete koncertjére készül, ugyanis régebben elérhetetlen vágyálomnak tűnt, hogy szülővárosában, Kolozsváron, Mátyás király lovasszobra előtt lépjen fel családja, barátai, ismerősei előtt – jelentette ki Tamás Gábor a kolozsvári TIFF-házban tartott hétfői közönségtalálkozóján. A Kolozsvári Magyar Napok keretében kedd este fél kilenckor a Főtéren fellépő énekes elmondta, a héttagú ceglédi Gríz zenekar kíséri élőben, és hatfős tánccsoport színesíti a produkciót. „Minden koncert fontos, de ami most jön, az lesz életem koncertje” – nyilatkozta Tamás Gábor a Paprika Rádió által élőben közvetített közönségtalálkozón. A Svédországban elő előadó felelevenítette pályafutásának első szakaszát, amikor a kincses város szórakozóhelyein kezdett énekelni. Mostani koncertjével kapcsolatban elmondta: nehéz volt 94 dala közül kiválogatni azt a harminckettőt, amelyet ma énekel el. Mint részletezte, legismertebb dalai is felcsendülnek, ugyanakkor a november 8-án bemutatandó új lemezéről is hangzanak el dalok. Hozzáfűzte, a ceglédi kísérő zenekar is évek óta vágyik már arra, hogy felléphessen Erdélyben. A koncert különlegessége az lesz, hogy fellép az Apáczai Csere János Gimnázium 35-40 fős gyerekkórusa is – néhány napja tartották a főpróbát a Kolozsvári Magyar Operában. Arra kérdésre, hogy a Kolozsvári Magyar Napok milyen programjaira kíváncsi, Tamás Gábor úgy válaszolt, az Illés 50 koncertre fog elmenni, érdekesnek ígérkezik a Quimby fellépése is, de elsősorban a hangulat kedvéért marad pár napot a kincses városban. Hozzáfűzte, feldolgozásokat is előad a koncerten, így természetesen nem fog hiányozni a dalok közül a Quimby legnagyobb slágere, a Most múlik pontosan sem. Tamás Gábor azt is elmondta, hogy a régi nagy eladók közül Horváth Charlie, Somló Tamás, Homonyik Sándor és az Apostol együttes a kedvencei, míg a legújabbak közül Tóth Vera. Azt is kifejtette, nem tetszik neki, hogy a magyarországi kereskedelmi rádiókban 5-6 külföldi dalra mindössze egy magyar jut. Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 21.MacskakövekEgy város főtere annyiféle, ahányféle polgár él az illető városban – legalábbis, ha megfelelőképpen használják. Kolozsvár Főtere egyre színesebb az utóbbi években – hiszen sokféle rendezvénynek ad otthont –, így jól tükrözi a polgárság sokféleségét, és ezt jó látni. A kolozsvári lakosság birtokba vette a Főteret, hol rockfesztivál, hol nemzetközi filmfesztivál, hol gigászi opera-előadás vagy éppenséggel a Kolozsvári Magyar Napok programjainak közönsége tolong a macskaköveken, azon a köztéren, amelyet néhány éve éppen azért alakítottak át jelenlegi formájára, hogy alkalmas legyen az ehhez hasonló rendezvények befogadására, hogy valóban a közt szolgálja. A befektetés máris megtérült, mondhatnánk, és a felsorolt pozitívumok után már tényleg elhanyagolható a nevezetes Billy Idol-ügy, amikor is egy magáncég által szervezett koncert időtartamára „privatizálták” a Főteret, hogy csak azok léphessenek oda be, akik jegyet váltottak az illető koncertre. Akármilyen elhanyagolható is azonban, a hasonló esetek ellen mindenképpen fel kell lépni, ha más ezt nem teszi meg, akkor a polgároknak. Mint ahogy ezt sok polgár meg is tette, hevesen tiltakozva a nevezett koncert és a Főtér bekerítése ellen. Civil kurázsi – Kolozsvár lakossága e téren is egyre jobban vizsgázik. Az, hogy a civil ellenállás képviselői a város új hirdetőkockáin elhelyezett hirdetések között a Kolozsvári Magyar Napok reklámját (is!) „Köztér = Magánjövedelem” (Spaţiu public = Venit privat) stencilekkel fújták le, vélhetően ennek az ügynek a folyománya: nem a magyar napok ellen irányul, hanem a közterületre helytelenül kihelyezett reklámok ellen tiltakoznak a civil ellenállás képviselői. Egy kis önsajnálatért nekünk sem kell a szomszédba menni, de mindenben magyarellenességet feltételezni azért mégsem kell. Szükség van a civil ellenállásra, mint ahogy a számtalan köztéri (ingyenes) rendezvényre is, hogy a közterület valóban a közt szolgálja. Jelenleg egy hétig például a kolozsvári magyarokat. És egy hétig minden este zsúfolt lesz a Főtér, akár veterán rockerek, akár a teljesen más műfajt képviselő Tamás Gábor, akár a magyar popzene élvonalába tartozó bandák lépnek fel. Amíg a macskakövek bírják. Varga László, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 25.KMN: a változatosság gyönyörködtetA magyarországi ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című történelmi táncshow-jával ért véget tegnap, lapzártánk után az 5. Kolozsvári Magyar Napok, amelynek keretében egy hétig minden este tele volt a Főtér, illetve az amúgy zárva lévő, romos állapotú, de még így is megkapóan előkelő New York Szálló. Az időjárás egyébként majdnem végig „kegyes” volt a rendezvényhez, csak az utolsó két napra lett borúsabb, de a szemerkélő eső láthatóan egyáltalán nem zavarta azt a sok ezer embert, akik szombaton a legendás Illés zenekar koncertjén töltötték meg zsúfolásig a teret. Az Illés egyébként fennállásának 50. évfordulóját ünnepli idén, így nem spóroltak sem a dalokkal, sem a meghívott vendégművészekkel: Feke Pál, Vastag Tamás, Serbán Attila, Gubik Petra és Szabó Ádám is fellépett a zenekarral. A Tied a világ! című produkció minden korosztályt kicsalogatott az esőbe: az idősebbek fiatalságukat idézték fel újra egy kétórás koncert erejéig, a fiatalok pedig – a hétfő esti koncertek után ismét – megtanulhatták, hogy öreg rocker nem vén rocker. Ezrek énekelték teli torokból az olyan jól ismert slágereket, mint a Ha én rózsa volnék vagy az Amikor én még kissrác voltam. A koncertprogram egyébként nagyon változatosra sikerült idén: hétfőn a már említett veterán rockerek melegítették be a közönséget, kedden Tamás Gábor álmai teljesültek – saját bevallása szerint – ugyanott, szerdán a néptánc töltötte be a teret, csütörtökön pedig a magyar pop két olyan nagyágyúja adott koncertet egymás után, mint a Kiscsillag és a Quimby. Lovasi András és a Kiscsillag sok dalt eljátszott a Szeles című új albumról, amely a kritikusok egybehangzó véleménye szerint nagyon feszesre, jól kimunkáltra sikerült, a törődés pedig a koncerten is hallatszott, hiszen egy-egy dal talán még jobban szólalt meg, mint a lemezen. Lovasi a tőle megszokott humoros szövegekkel konferálta fel az újabb és újabb dalokat: a Hol van a boldogság? címűt például a pásztorok által egy bárány elvesztésekor énekelt siratóhoz hasonlította. A hangulatot csak fokozni lehetett, amit a Quimby meg is tett a következő koncerten: Kiss Tibor és Varga Livius egymásra tromfolva hergelték a tömeget, akik egy energikus, feszes koncertet tombolhattak végig, az újabb dalok mellett pedig szerencsére előkerültek olyan korábbi slágerek is, mint a Libidó, Az otthontalanság otthona, a Ventilátor blues vagy Az ördög magyar hangja. Pénteken a Magyar Rádió szimfonikus zenekara kísérte öt magyar banda áthangszerelt dalait. A műsort az Irie Maffia kezdte, majd Péterfy Bori sétált fel a színpadra, hogy megmutassa milyen is egy magyar popdíva – illetve egy vámpír. A Heaven Street Seven és Szűcs Krisztián – a szimfonikusokkal való együttműködés kezdeményezője – egy már tökéletesen felszabadult és népes közönség elé lépett ki, jutalomként pedig előkerült az Atombomba című remek nóta, ami ritkábban kerül bele a koncertprogramba. A sort a Pannonia Allstars Ska Orchestra zárta a színpadon, akik egy új dalukkal mutatták meg, milyen is az általuk kitalált ska western műfaj. Persze nemcsak a főtéri nagyszínpad, hanem a Farkas utcai színpad is számos jó koncertnek adott teret: itt lépett fel például Palya Bea, aki ismét megmutatta, milyen is szerinte egy igazi nő, újabb szerzeményeiben ugyanis erről énekel – kiválóan. Szombaton a Parno Grast, azaz Fehér Ló nevű cigányzenekar lépett fel a Farkas utcában, és a szakadó eső ellenére fergeteges bulit csaptak. Erre tényleg nincs jobb szó: egyszerűen mindenki megőrült. Vasárnap Harcsa Veronika zárta a koncertek sorát a Farkas utcában. Varga László, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 28.Növekvő számok a Kolozsvári Magyar NapokonAz idei Kolozsvári Magyar Napokon nézőszámban az Illés50 vitte el a pálmát, amelyen hozzávetőlegesen 23-25 ezer érdeklődő volt jelen. A Quimby, a Szimfonik Live, az Experidance, a Magyar Rádió Szimfonikusainak hangversenye, Tamás Gábor, a Redutban szervezett hangversenyek, a színházi miniévad és a középkori utca szintén közönségsikert arattak. Néhány nappal az 5. Kolozsvári Magyar Napok lejárta után a központi szervezőcsapat mérleget vont, elsősorban számokban. A közel 500 rendezvénynek több mint 180 ezres látogatottsága volt. A résztvevőknek hozzávetőlegesen 10-20 százaléka érkezett Kolozs megyéből, Erdély különböző vidékeiről, valamint külföldről. A rendezvény iránti érdeklődés a korábbi évekhez képest annak ellenére sem változott, hogy az idei programokat rendszeresen zavarta meg eső, zápor, zivatar. A Magyar Napokon 90 főből álló szervezői stáb, továbbá 200 önkéntes munkálkodott. A nyolc napos kulturális seregszemlét 57 országból interneten követték nyomon. A Farkas utcában és környékén megszervezett fesztiválutca rekordot döntött: egyetlen évben sem volt fordult meg annyi érdeklődő a helyszínen, mint idén. A Fogoly utcában berendezett középkori utca a szigethalmi Emese Park jóvoltából szintén nagy sikert aratott, akárcsak az utca bejáratához raklapokból felépített, nyolc méteres kapubástya, amelynek célja Kolozsvár történelmi címérének középpontba állítása volt. A hangsúlyosabb román kommunikációnak köszönhetően növekedett a román érdeklődők száma a fesztiválon. A kolozsvári románok körében leginkább a Szimfonik Live produkciója, az Experidance 1001 év című előadása, a városnéző séták, a kiállítások, a Jézus Krisztus Szupersztár és a fesztiválutca kínálata aratott sikert. Az 5. Kolozsvári Magyar Napok honlapja és facebook oldala is túlszárnyalta a tavalyi érdeklődést. A www.magyarnapok.ro oldalt augusztus 16. és 25. között 36 ezer felhasználó látogatta meg, és összesen 210 ezer oldalt tekintettek meg. Augusztus 17-25. között a rendezvény facebook oldalán közel 33 ezer egyéni felhasználó tájékozódott, akik összesen közel 1.500.000-szer kattintottak a bejegyzésekre. A rendezvény ideje alatt 57 országból közel tízezren követték élőben az esti koncerteket a TransylvaniaCam jóvoltából, Románián kívül kiemelten Magyarországról, az Egyesült Államokból, Németországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Kanadából, Svédországból, Hollandiából és Írországból. A hétfői hangosítási problémákat leszámítva jelentős fennakadásoktól mentesen sikerült lebonyolítani a nyolc napos rendezvényt. Akárcsak tavaly, idén sem árnyékolta be a Magyar Napokat semmilyen incidens, ami elsősorban a kiváló közönségnek, de emellett hangsúlyosan a helyi és a megyei önkormányzat alá tartozó rendfenntartó szervekkel való jó együttműködésnek köszönhető. A rendezvényt 101 támogató és közel 100 partnerszervezet támogatta, ajánlott fel programokat. Öt év alatt megháromszorozódott az önkéntesek száma, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalok részéről a rendezvény lebonyolításában való aktív részvétel iránt. Idén román és angol önkéntes is színesítette a palettát, és külön kiemelendő, hogy a legidősebb önkéntes az idén töltötte be 69. életévét. Az 5. Kolozsvári Magyar Napok SMS-kampányában indított nyereményjáték keretében 686 SMS érkezett augusztus 27-ig, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Aki a továbbiakban is szeretne hozzájárulni a jövő évi rendezvény megvalósításához, az szeptember 30-ig küldhet SMS-t a 8842-es számra KMN tartalommal. A Kincses Kolozsvár Egyesület és a szervezők a jövő évi viszontlátás reményében ezúton is köszönik a támogatóknak, a partnerszervezeteknek, a médiatámogatóknak, az önkénteseknek, és nem utolsó sorban a kiváló közönségnek a támogatást és a részvételt. maszol.ro 2014. augusztus 29.II. Székely–Magyar Napok MaroshévízenMaroshévíz a háború árnyékában című dokumentumfotó-kiállítással kezdődnek augusztus 29-én, pénteken 16 órakor a III. Székely–Magyar Napok rendezvényei Maroshévízen, a helyszíni Izabella vendéglő nagytermében. A 16.30 órakor sorra kerülő könyvbemutatón Rokaly József A SZÉKI-TA. A székely eredet kérdés tisztázása című kötetét ismertetik, amit 19 órakor a Haccacáré – Orpheum című zenés est követ a művelődési házban. A rendezvénysorozat Tamás Gábor Attila (a volt Havasi Duó tagja) könnyűzenekoncertjével zárul. Augusztus 30-án a VII. Dr. Urmánczy Nándor-emléknap keretében 11 órától emlékmisét tartanak a római katolikus templomban, amit kulturális műsor követ, 11.40 órakor pedig koszorúzási ünnepségre kerül sor Urmánczy Nándor sírjánál. Délben a Kemény János Gimnázium dísztermében dr. Balla Géza megnyitja Almási Noémi festménykiállítását, majd átadják a Dr. Urmánczy Nándor-díjat. Az eseményt szimpózium és könyvbemutató követi, 16 órától pedig asztalitenisz-verseny lesz a Bánffy-teremnél és kulturális műsor a művelődési házban. Augusztus 31-én délelőtt sport- és kulturális rendezvényeket, főzőversenyt szerveznek, Magyarországi és erdélyi egyesületek és alapítványok találkozójára kerül sor a református villa konferenciatermében. Délben huszárruha- és fegyverbemutatót tartanak, délután a versenyek nyerteseit díjazzák, este szabadtéri szórakoztató programok lesznek. Szervező a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület. Az események főtámogatója Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Népújság (Marosvásárhely) 2015. április 28.A Sóvidék a Székely Fesztivál kiemelt vendégeA parajdi Sóvidék a hétvégi Székely Fesztivál kiemelt vendége, a gasztrokulturális majálisnak péntektől vasárnapig a budapesti Millenáris Park ad otthont. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke a fesztiválról tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a gazdasági kapcsolatok erősödéséhez szükség van arra, hogy egy ilyen rendezvény keretében mutatkozhasson be a Székelyföld Magyarországon. A három napon át több száz kiállító több ezer székelyföldi terméke kerül az asztalokra, emellett értékes kulturális programok is lesznek – tette hozzá a miniszter. Varga Mihály kiemelte: bízik abban, hogy nemcsak kulturális, művészeti és gasztronómiai kapcsolatok fognak ezáltal erősödni, hanem az a kapocs is, amelynek hosszú évtizedekre meg kell tartania a Székelyföldet a magyar gazdasági vérkeringés részeként. A miniszter kiemelte: helye és szerepe kell legyen annak, hogy a Székelyföldet, a Kárpát-medence egyik legígéretesebb és legszebb régióját minél több szállal kapcsoljuk Magyarországhoz. Mint mondta, a szálak és kötődések megvannak, hiszen mintegy 11 ezer magyar–román vegyesvállalat működik a két ország között, ez jó alapot teremt arra, hogy a Székelyföld a magyar gazdasági vérkeringés része legyen és maradjon – hangsúlyozta. Lukács Csaba, a Székely Szeretetszolgálat elnöke hozzáfűzte: a parajdi sóbánya felajánlásaként összesen 10 tonna só – 2 ezer sótégla – kerül Budapestre, ebből ezer téglát a Cseppkő utcai gyermekotthon, ezer téglát pedig a Völgy utcai Ökumenikus Óvoda kap. Szólt arról is, hogy a rendezvény első napján Hargita megye, második nap Kovászna, harmadik nap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoznak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat. A rendezvényre 25 ezer darab töltelékes káposztát készítenek, bemutatkozik pénteken az Erdélyi Pálinka Lovagrend gyümölcspárlataival, fellép mások mellett a Codex régizene-együttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Másnap egyebek mellett a parajdi sóbányát és natúr termékeit ismerhetik meg a látogatók. Szombat este rendezik meg a Millenáris Teátrum épületében a Székely bált, amelyen a Gyergyószéki Dandár Zenekar muzsikál, Tamás Gábor pedig koncertet ad. MTI Székelyhon.ro lapozás: 1-30 | 31-38
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
